Az Országgyűlés hétfőn 214 igen szavazattal, 160 ellenében, 2 tartózkodás mellett elfogadta a takarékos állami gazdálkodásról szóló törvényt, amelyet az SZDSZ kezdeményezett. Az úgynevezett plafontörvény rögzíti a kiadási főösszeget, létrehozza a Költségvetési Tanácsot és a Stabilitási és Reformalapot. A jogszabály kimondja: a költségvetés kiadási főösszegének 2009-re tervezett értéke nem lehet több, mint idén. 2010-ben és 2011-ben a kiadási főösszeg pedig legfeljebb a GDP-növekedés várható mértékének felével emelkedhet. A törvény értelmében háromtagú Költségvetési Tanács alakul, ugyanakkor nem jön létre a Költségvetési Hivatal, a tanács munkáját pedig csupán egy titkárság segíti. Az Országgyűlés ezzel olyan törvényt fogadott el, amely akár reformértékűnek is minősíthető, hiszen hosszabb távra korlátozza a mindenkori kormány költekezési kedvét.
A Kóka János, az SZDSZ-frakcióvezetője, az egyik előterjesztő elmondta: pártja azért kezdeményezte a plafontörvényt, mert azt szerette volna, hogy a következő években biztonságos legyen a költségvetés végrehajtása és három évre előre kiszámítható legyen a gazdasági stabilitás.
A költségvetési plafont és a kiadási megtakarításokat az adócsökkentés érdekében használták volna fel, de a válság lassító hatásai felülírták ezt a célt, még aktuálisabbá téve a törvényt. Kóka János szerint a jogszabály elfogadása fontos üzenet a nemzetközi befektetőknek, hiszen a magyar állam képes felelősen gazdálkodni és takarékosabban működtetni az országot. Ezt szolgálja az, hogy a költségvetési, politikai szabályok közzé bekerült a kiadások nagyságát szabályozó korlát, valamint a reáladósság szabálya, amely az adósság GDP-hez viszonyított mértékét határozza meg.
Önkormányzatokra nem terjed ki a plafon
A szocialisták jobbnak tartották volna, ha létrejön a törvény működését biztosító Költségvetési Hivatal, de a pártok közötti megállapodás érdekében tudomásul vették a Költségvetési Tanács megalakulását, így a tanács fogja munkaszervezetén keresztül ezeket a feladatokat ellátni. A legnagyobb ellenzéki párt elképzelése volt eredetileg hogy három főből álljon a tanács, a köztársasági elnök, az MNB és az Állami Számvevőszék elnöke fog nevezni egy-egy embert.
Az eredeti szándék szerint a plafontörvény kiterjedt volna az önkormányzatok működési költségeire is. De ez a passzus már érintette volna az Önkormányzati Törvényt, és ezért elfogadásához szükség lett volna a Fidesz támogatására is.
Herényi Károly (MDF) szerint a törvény a következő években igen komoly gátakat szab a kormányoknak és megakadályozza azt a túlköltekezést, amely ilyen helyzetbe hozta az országot.
Létrejön a Stabilitási Adóreform Alap
A költségvetés kiadási főösszegének 2009-re tervezett értéke nem lehet több, mint idén, illetve 2010-ben és 2011-ben a kiadási főösszeg legfeljebb a GDP-növekedés várható mértékének felével növekedhet. A csomag a költségvetési plafon meghatározásakor visszatért az SZDSZ eredeti javaslatához. A javaslatcsomag leszögezi azt is: a költségvetési törvényben úgy kell meghatározni a tárgyévet követő második évre vonatkozó elsődleges egyenlegcélt, hogy az elsődleges egyenlegcél nem lehet elsődleges hiány, és az államadósság reálértéke a tárgyévet követő második év végén várhatóan ne haladja meg az államadósságnak a tárgyévet követő év végére várható mértékét.
Ha az elsődleges egyenleg várható összege a tárgyévben és az azt követő négy évben kedvezőbben alakul az egyenlegcélnál, akkor a különbözetet évenkénti bontásban Stabilitási és Adóreform Alapként (SARA) kell nyilvántartani. A kormány köteles - legkésőbb a költségvetési törvényjavaslat országgyűlési benyújtásáig - a SARA összegének megfelelő mértékű adócsökkentési programot tartalmazó jogszabály-módosítást előterjeszteni
A törvény azt célozza, hogy a magyar államadósság az évek során fokozatosan csökkenjen, és mai 67,5 százalékról fokozatosan 40 százalékra csökkenjen. Ilyen jellegű törvények Szlovákiában és Lengyelországban is működnek, és mint látható igen hatékonyak, hiszen ezekben az országokban drasztikusan csökkent a deficit és az adósság mértéke.
