Az MNB Növekedési Hitel Programja (NHP) pszichikailag egy nagyon hasznos kezdeményezés volt, hiszen hosszú idő után a vállalkozások végre pozitív attitűddel fordultak a hiteltermékek irányába. Kiss Zoltán, a Raiffeisen Vállalati és Önkormányzati üzletágának ügyvezető igazgatója elmondta, a vállalkozók körében a válság utáni időszakban nagyarányú volt a hitelfelvétellel kapcsolatos ellenállás, melynek közvetve káros gazdasági következményei voltak. Az elmúlt években a vállalatok a betétállományukat növelték, miközben a hiteleiket folyamatosan építették le (szerk.: ez egyébként közgazdaságilag egy paradox helyzet, hiszen a tankönyvi példák alapján a vállalati szektornak hiteleket kellene felvennie, amelyből új beruházásokat valósítanak meg, mindezt pedig a háztartások megtakarításaiból kellene finanszírozni). Bár konkrét számadatok még nem állnak rendelkezésre, de Kiss Zoltán szerint most megtört a jég, és sok vállalat komolyan fontolóra vette, hogy beruházási hitelt vegyen fel.
A mostani program egyébként számos tanulsággal szolgált, a bank vezetői kiemelték például, hogy szűkös volt az időkeret, hiszen gyakorlatilag a pontos feltételek június végére tisztázódtak, és augusztus végéig nem csak szerződést kell kötni az ügyfelekkel, de a projektet is meg kell kezdeni. Mindez pedig a komplex beruházásoknak nem kedvez, így előreláthatólag a Raiffeisennél sem lesz nagy zöldmezős beruházás a mostani NHP keretében.
Kiss Zoltán azt is elmondta, hogy részben a fenti okok miatt a banknál az I. pillér esetében elsősorban a meglévő hitelek kiváltása történik meg. Az üzletágvezető szerint örvendetes, hogy a korlátok mellett is sikerült olyan megállapodást is kötni, ami új beruházásokat szolgál.
A Raiffeisen Bank 64 milliárd forint nagyságú keretet igényelt az I. és II. pillér kapcsán és a hitelkérelmek elbírálásánál a programban résztvevő ügyfelek kiemelt figyelmet élveznek, az átlagos átfutási idő a folyósításig 20-25 nap. A rendelkezésre álló keretösszeg az I. és a II. pillér között közel azonos arányban oszlik meg (30 és 34 milliárd forint).
Dercsényi György, a Raiffeisen Bank KKV területének üzletágvezetője is megerősítette a középvállalati tapasztalatokat. Mint mondta, a kisvállalatok esetében is komoly érdeklődés volt, és a hitelfelvételi kedv élénkülését tapasztalták. A kisebb vállalatok esetében is nehézségként jelentkezett a programba épített időkorlát. Mint a vezető fogalmazott, nekik is az volt a tapasztalatuk, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál komplexebb projekteket terveznek, így itt is inkább a hitelkiváltás volt inkább a jellemző. Dercsényi György arról is tájékoztatott, hogy ugyan a devizahitelek kiváltását célzó II. pillér keretösszegét teljes mértékben lehívták a bank ügyfelei, a vártnál jóval alacsonyabb volt az érdeklődés erre a konstrukcióra. A tapasztalat az, hogy a vállalatok vélhetőleg kevésbé tartanak komolyabb forintgyengüléstől, és egy részük továbbra is vállalja az árfolyamkockázatot. A kisvállalati üzletágvezető is megerősítette, hogy a hosszabb határidők mind az ügyfelek, mind a banki oldal számára előnyösebb lett volna az új beruházások indulása érdekében.
A bank vezetői azt is hangsúlyozták, hogy számos olyan államilag is támogatott kedvezményes program van, amely a vállalakozások rendelkezésére áll, ezek között találhatóak forgóeszközhitelek és beruházási hitelek is.
Újságírói kérdésre a vezetők azt mondták, hogy a Raiffeisen elsősorban saját ügyfelei számára biztosította a rendelkezésre álló összeget, de más pénzintézetek ügyfeleitől sem zárkóztak el, így az NHP-nek köszönhetően új vállalatokkal is kötnek szerződéseket. A rendelkezésre álló összeg több száz vállalat között fog megoszlani, Dercsényi György úgy becsülte, hogy 300-500 vállalat kaphat hitel a Raiffeisennél a program keretében. Kiss Zoltán hozzátette, hogy a programban résztvevők nem köthetők speciálisan szektorokhoz, gyakorlatilag a teljes vállalati vertikumból voltak érdeklődők és a tárgyalások alapján lesznek szerződések. A vezető elmondta, hogy az ügyfelek összetétele is vegyes, hiszen kisösszegű folyósításra éppen úgy számítanak, mint a maximumot jelentős 3 milliárdos összegre. A két üzletág között az I. pillér keretében folyósítható összeg darabszámra kisvállalatoknak volument tekintve viszont a középvállalatok számára kedvezőben oszlik meg.
Kiss Zoltán az is elmondta, hogy az I. pillér keretében rendelkezésre álló összeget elsősorban hitelkiváltásra használják a vállalatok (a fent jelzett szoros határidő miatt), míg új beruházásokra a rendelkezésre álló összeg 20-30 százaléka mehet majd. Azt azonban a vezető nem tudta megmondani, hogy ez (a Raiffeisen szintjén 6-9 milliárd forintot kitevő) összeg nemzetgazdasági szinten is hasonló összeget jelent, vagy más bankok ügyfeleit megszerezve ennél kevesebbet. (Figyelembe véve, hogy más bankok is hasonló tapasztalatokról számoltak be a napokban, a program gazdasági hatása tehát, ahogy azt már az mfor.hu is korában előrevetítette valószínűleg igen csekély lesz.)
Az MNB Növekedési Hitel Programja mind Kiss Zoltán, mind Dercsényi György összegzése szerint egy pozitív hatásokkal járó kezdeményezés volt, annak ellenére, hogy az így kihelyezett összegeken a bank gyakorlatilag nem keres pénzt. Azonban számos tanulsággal is szolgált a program. Hogy ezeknek lesz-e foganatja azt azonban nem lehet tudni, a bank vezetői azt mondták, hogy nincs információjuk arról, hogy az augusztus végi kifutás után a jegybank folytatja a jövőben a kezdeményezést.
mfor.hu
