A reklámadó legfontosabb szabályait foglalta össze a napokban a NAV, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az összefoglaló anyag alapján alábbiakban azokat a tudnivalókat foglaljuk össze, amelyek a reklám, illetve médiaiparon kívül működő vállalkozások számára lehetnek fontosak. Természetesen az adó "direkt érintettjeire" számos további előírás vonatkozik. (A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 8 másik érdekképviseleti szervezettel és szövetséggel együttműködve egyeztetéseket kezdeményezett a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Az általuk kiadott közleményben szereplő minisztériumi állásfoglalás szintén a fent említett NAV tájékoztató alapján született.)
Adminisztráció és nyilatkozatok
Semmilyen reklámadóra vonatkozó külső vagy belső kimutatást, számítást, táblázatot vagy feljegyzést sem kell készítenie azoknak, akiknek reklámbevétele nem éri el az évi 500 millió forintot, illetve maguk nem reklám megrendelők havi 2,5 millió forintot meghaladó összegben.
A kisebb vállalkozásoknak lehetőségük van arra, hogy a reklám-közzétételre vonatkozó szerződésben, vagy számlán rögzítsék (nyilatkozzanak), hogy a reklámadó-kötelezettséget teljesítik vagy arra nem kötelezettek.
Mi minősül reklámnak és mi nem?Nem minősül saját reklámnak, vagyis nem adóköteles, amennyiben egy vállalkozás a köznapi életben szokásos módon használja nevét, védjegyét, vagy egyéb megjelölését (így különösen a névjegyen, a levélpapíron, a borítékon, a munkaruhán, a tevékenység végzésének helyéül szolgáló ingatlanon, a saját gépjárművön legfeljebb a cégnév, céglogó, elérhetőség szerepel).
Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a NAV tájékoztatója megjegyzi, hogy nyomtatott anyagnak a nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter minősül a Ratv. 1. § 6. pontja alapján. Figyelemmel arra, hogy e meghatározás nem szűkíti le a nyomtatott anyag fogalmát a csak papírra nyomtatott reklámanyagokra, így - értelemszerűen - ilyen reklámhordozó lehet minden anyag, amire reklámot nyomtatnak (például: a reklámcélú póló, molinó, reklámtoll, kitűző, karszalag függetlenül annak alapanyagától).
Egyes esetekben a szponzorációból származó bevétel is lehet adóköteles bevétel a szponzoráltnál. Ilyen lehet, ha a szponzorált olyan formában teszi közzé a szponzor elnevezését, logóját, amely megfelel a Ratv. 2. § (1) bekezdése szerinti megjelenítésnek. Ez a tényállás valósul meg, ha a szponzorált sportegyesület a sportolók mezén, versenyautón, egyéb sporteszközön feltünteti szponzora elnevezését, logóját, vagy ha a szponzorált rendezvény szervezői a rendezvény helyszínén a szponzorok elnevezését, logóját tartalmazó táblákat, feliratokat helyeznek el, illetve hirdetéseikben, plakátjaikon, reklámjukban, meghívójukban, honlapjukon szintén megjelenítik szponzoraikat. Ugyanakkor abban az esetben, ha a szponzorált nem hozza nyilvánosságra, hogy kik a szponzoraik, vagy mindezt csak szóban teszi meg (például díjátadáskor, vagy felkonferáláskor), akkor nem valósul meg reklám - közzététel, s így nincs adóköteles tényállás sem.
Reklámnak minősülhet, és könnyen az adó alanyává válhat ugyanakkor, ha egy – nem reklámtevékenységgel foglalkozó – társaság csak a tevékenysége során használt járművein (teherautón, személygépkocsin) elhelyezett saját célú reklámmal rendelkezik (például a cégnéven, logón, elérhetőségen kívül a cég tevékenységének, termékének népszerűsítésére irányuló közlés jelenik meg). Ekkor a felmatricázott járműveken a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költségek alapján adókötelezettsége keletkezhet.
Adóalap a saját célú reklám közzététele esetén
Abban az esetben, ha az adózó saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklámot tesz közzé (saját célú reklám közzététele), akkor az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség. A közvetlenül felmerült költség tartalmi meghatározása során az Szt. szerinti közvetlen önköltség fogalma szolgálhat támpontul, ugyanakkor nem feltétlenül azonos azzal. A közvetlenül felmerült költségek körébe tartozik – a szó szerinti értelmezéssel – minden olyan költség, amely a közzététellel összefüggésben közvetlenül merül fel a saját reklámot közzétevőnél, azaz például – ahogyan a Ratv. miniszteri indokolása arra utal – ilyen a reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége, de nem tartozik ide például a valamely mutató alapján felosztott közvetett költség (fűtés, világítás költsége). A saját célú reklám közzététele érdekében felmerült, az előállításhoz közvetlenül kapcsolódó költségek részét képezi a beszerzést terhelő előzetesen felszámított általános forgalmi adó, ha az az adott ügylet kapcsán nem levonható.
Adókötelezettség
Mindenképpen érdemes arra figyelni, hogy ha egy vállalkozás hirdet, akkor a reklám közzétevője nyilatkozzon arról, hogy az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy az adóévben a reklám közzététele után adófizetési kötelezettség nem terheli. Ennek hiányában ugyanis adóköteles a reklám közzétételének megrendelése. A Ratv. 4. § (2) bekezdése értelmében a reklám megrendelője esetén (kivételt jelentenek az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyek) az adó alapja azon reklám közzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része.
Ellenérték alatt a nettó, azaz az áfa nélküli összeget kell érteni. Az összesített ellenérték pedig egy vállalkozás által a Ratv. hatályba lépését követően megrendelt reklám közzétételek alapján az egy adott hónapban kézhez vett számlákon szereplő összesített ellenértéket jelenti (az adóelszámolás időszaka a számla kézhezvételének hónapja). Könnyebbség, hogy az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak, vagyis ha a nyilatkozattal nem igazolt költés nem haladja meg adott hónapban a 2,5 millió forintot, akkor nullás adattartalmú bevallást nem kell benyújtani.
Nem csak a magyar cégekre vonatkozik
A hazai szereplőkön túlmenően a reklámadó alanyi köre nem szűkíthető le a Magyarországon letelepedett, vagy székhellyel/telephellyel/fiókteleppel rendelkező gazdasági szereplőkre, amennyiben azok napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű médiatartalmat tesznek Magyarország területén elérhetővé, sajtóterméket adnak ki, szabadtéri reklámhordozót, valamint reklám elhelyezésére szolgáló járművet, nyomtatott anyagot, ingatlant reklám céljára hasznosítanak, vagy interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon reklámot közzétesznek. Azaz a reklámadó alanya lehet minden olyan gazdasági szereplő, aki magyarországi érintettséggel reklámtevékenységet (Magyarországon reklám-adóköteles reklám-közzétételt) folytat.
mfor.hu
