Míg egy évvel korábban komoly média visszhangot váltott ki a reklámadó bevezetése, és a kormányzat igen komolyan konfrontálódott a meghatározó médiatulajdonosokkal, a költségvetés viszonylag szerény bevételt várt csak el. A költségvetésbe eredetileg ugyanis 6 milliárd forint került, majd ezt a költségvetés decemberi módosítása során 600 millió forinttal 6,6 milliárd forintra emelték. Figyelembe véve, hogy a költségvetés nagyjából 15 ezer milliárdos főösszeggel rendelkezik, "komoly árat fizetett a kormány" ezért a 6 milliárd forintért. Cserébe ugyanis a korábban apolitikusnak tekinthető RTL Híradó élesen szembefordult a kormánnyal, és gyakran éles kritikával illette a ténykedését, illetve felhívta a figyelmet a korrupciógyanús ügyekre, amely nagy valószínűséggel hozzájárult a kormánypárt népszerűségvesztéséhez. Más kérdés, hogy az RTL Klub reakciója gazdasági szempontból mindenképpen érthető volt, hiszen az azóta már távozott Dirk Gerkens vezérigazgató szerint az a meglehetősen furcsa helyzet állt elő, hogy míg az RTL a reklámpiac 15 százalékát képviseli, addig a reklámadó 80 százalékát fizették be 2014-ben.
A korábbi sávos kulcsot, amelynél 500 millió forintos árbevétel alatt nem kellett fizetni, és a cégek jelentős része ebbe illetve az 1 százalékos kulcs alá tartozott (amelyet 1 milliárd forintos árbevétel esetén sújtotta a médiacégeket) a közelmúltban módosították. Így a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után nulla százalék marad a reklámadó mértéke, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3 százalék lesz valamennyi adóalany esetén. Ennek köszönhetően az RTL Klub (és kisebb részben a TV2) a nyertese lett a módosításnak, míg számos közepes méretű médiavállalkozás jóval nagyobb összeget kell, hogy fizessen a jövőben.
A változás kapcsán olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, mely szerint a módosítás az idei évet nem érinti, az eredetileg betervezett 6 milliárd forintot ugyan decemberben egy módosító javaslattal 6,6 milliárdra emelték, ám a költségvetés szempontjából még ez sem komoly összeg.
A szerdán közzétett 2016. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint ugyanakkor a jövő évben komoly százalékos megugrás várható, hiszen az idei összegnél 60 százalékkal magasabb összeget tervezett be a Nemzetgazdasági Minisztérium, számszerűen 10, 9 milliárd forintot. Igaz, még így is az egyik legkisebb bevételt biztosító adófajta lesz a reklámadó, hiszen ennél a gazdálkodó szervezeteket sújtó tételek közül csak a hitelintézeti járadék (amely nem tévesztendő össze a bankadónak is nevezett pénzügyi szervezetek különadójával!) alacsonyabb a maga 6,3 milliárdos összegével, továbbá a kisvállalati adó mozog hasonló nagyságrendben, amelynek bevételi során az NGM 13,8 milliárd forintot szerepeltet a törvényjavaslatban.
A reklámadó bevételek jelentős növekedése mögött több tényező áll. Így komoly súllyal esik latba, hogy a médiacégek jelentős részének a bevétele esik 100 és 1 milliárd forint közé, akik eddig vagy egyáltalán nem, vagy csak minimális összegű reklámadó fizetésére voltak kötelezettek. Miután a jogszabály a saját célú reklámokat is az adó hatálya alá vonta, így nem csak a médiavállalkozások, de jó eséllyel az összes nagyobb kereskedelmi lánc fizethet, hiszen a szórólapok, reklámújságok, molinók költségei alapján is adókötelezetté válnak ezek a cégek. Nem véletlen, hogy az OKSZ az utóbbi időben többször hangsúlyozta, hogy nem értenek egyet a reklámadó módosításával.
mfor.hu
