4p

A reklámadó módosítása a költségvetés által várt bevételeket is számottevően módosította, ráadásul a befizetők hozzájárulása jelentősen változik a jövő évben.

Míg egy évvel korábban komoly média visszhangot váltott ki a reklámadó bevezetése, és a kormányzat igen komolyan konfrontálódott a meghatározó médiatulajdonosokkal, a költségvetés viszonylag szerény bevételt várt csak el. A költségvetésbe eredetileg ugyanis 6 milliárd forint került, majd ezt a költségvetés decemberi módosítása során 600 millió forinttal 6,6 milliárd forintra emelték. Figyelembe véve, hogy a költségvetés nagyjából 15 ezer milliárdos főösszeggel rendelkezik, "komoly árat fizetett a kormány" ezért a 6 milliárd forintért. Cserébe ugyanis a korábban apolitikusnak tekinthető RTL Híradó élesen szembefordult a kormánnyal, és gyakran éles kritikával illette a ténykedését, illetve felhívta a figyelmet a korrupciógyanús ügyekre, amely nagy valószínűséggel hozzájárult a kormánypárt népszerűségvesztéséhez. Más kérdés, hogy az RTL Klub reakciója gazdasági szempontból mindenképpen érthető volt, hiszen az azóta már távozott Dirk Gerkens vezérigazgató szerint az a meglehetősen furcsa helyzet állt elő, hogy míg az RTL a reklámpiac 15 százalékát képviseli, addig a reklámadó 80 százalékát fizették be 2014-ben.

A korábbi sávos kulcsot, amelynél 500 millió forintos árbevétel alatt nem kellett fizetni, és a cégek jelentős része ebbe illetve az 1 százalékos kulcs alá tartozott (amelyet 1 milliárd forintos árbevétel esetén sújtotta a médiacégeket) a közelmúltban módosították. Így a 100 millió forintot meg nem haladó adóalaprész után nulla százalék marad a reklámadó mértéke, az adóalap 100 millió forintot meghaladó része után pedig 5,3 százalék lesz valamennyi adóalany esetén. Ennek köszönhetően az RTL Klub (és kisebb részben a TV2) a nyertese lett a módosításnak, míg számos közepes méretű médiavállalkozás jóval nagyobb összeget kell, hogy fizessen a jövőben.

A változás kapcsán olyan nyilatkozatok láttak napvilágot, mely szerint a módosítás az idei évet nem érinti, az eredetileg betervezett 6 milliárd forintot ugyan decemberben egy módosító javaslattal 6,6 milliárdra emelték, ám a költségvetés szempontjából még ez sem komoly összeg.

A szerdán közzétett 2016. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat szerint ugyanakkor a jövő évben komoly százalékos megugrás várható, hiszen az idei összegnél 60 százalékkal magasabb összeget tervezett be a Nemzetgazdasági Minisztérium, számszerűen 10, 9 milliárd forintot. Igaz, még így is az egyik legkisebb bevételt biztosító adófajta lesz a reklámadó, hiszen ennél a gazdálkodó szervezeteket sújtó tételek közül csak a hitelintézeti járadék (amely nem tévesztendő össze a bankadónak is nevezett pénzügyi szervezetek különadójával!) alacsonyabb a maga 6,3 milliárdos összegével, továbbá a kisvállalati adó mozog hasonló nagyságrendben, amelynek bevételi során az NGM 13,8 milliárd forintot szerepeltet a törvényjavaslatban.

A reklámadó bevételek jelentős növekedése mögött több tényező áll. Így komoly súllyal esik latba, hogy a médiacégek jelentős részének a bevétele esik 100 és 1 milliárd forint közé, akik eddig vagy egyáltalán nem, vagy csak minimális összegű reklámadó fizetésére voltak kötelezettek. Miután a jogszabály a saját célú reklámokat is az adó hatálya alá vonta, így nem csak a médiavállalkozások, de jó eséllyel az összes nagyobb kereskedelmi lánc fizethet, hiszen a szórólapok, reklámújságok, molinók költségei alapján is adókötelezetté válnak ezek a cégek. Nem véletlen, hogy az OKSZ az utóbbi időben többször hangsúlyozta, hogy nem értenek egyet a reklámadó módosításával.

mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!