Az egyik vezető londoni CDS-piaci adatszolgáltató csoport, CMA DataVision szakelemzői elmondták: az ír CDS-kontraktusok díja a keddi forgalomban 505 bázispont körüli szinteken járt az előző esti, 488,5 bázispontos záró után.
Ez azt jelenti, hogy az ír szuverén törlesztési leállás kockázatára biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők 500 ezer eurót meghaladó éves díjat kérnek minden 10 millió euró ír államadósság után a befektetőktől az irányadó ötéves futamidőre.
Az ír szuverén CDS-díjszabás még soha nem járt 500 bázispont felett, és már jóval meghaladja az euróövezeten kívüli kelet-európai EU-tagok CDS-ügyleteinek árazásait is. A CMA DataVison keddi adatai szerint Magyarország törlesztésbiztosítási kontraktusainak díja aznap 335 bázispont volt a londoni kereskedésben, gyakorlatilag mozdulatlan az előző záróról.
Az ír törlesztéskockázat megítélésének nem tett jót, hogy a Moody's Investors Service hitelminősítő a héten rontotta az Anglo Irish Bank egyes adósságkonstrukcióinak besorolását.
Az Anglo Irish az Írországgal kapcsolatosan kiújult befektetői aggodalmak egyik fő forrása. Az ír kormány eddig 23 milliárd eurót fordított a bank feltőkésítésére, és a végleges költség az elemzők becslése szerint akár 35 milliárd euróra - Írország éves hazai össztermékének (GDP) ötödére - is duzzadhat.
Brian Lenihan ír pénzügyminiszter a hónap elején bejelentette, hogy a csődtől 2009 elején államosítással megmentett pénzintézetet egy "jó" és egy "rossz" bankra bontják ketté. Az elképzelés szerint a "jó" bank veszi át a betétek kezelését, és az majd a kétes hiteleket - elsősorban az ingatlanpiaci buborék kipukkadásával tönkrement ír építőipari és ingatlanvállalatok beragadt adósságait - kezelő "rossz" banktól függetlenül fog működni.
Londoni elemzők szerint ha az ír kormánykötvények hozama továbbra is folyamatosan emelkedik, Írország rákényszerülhet az EU/IMF-együttműködéssel létrehozott, 750 milliárd eurós európai pénzügyi stabilitási keret (EFSF) megcsapolására.
A Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni gazdaságelemző csoport új helyzetértékelése szerint ugyanakkor ennek komoly járulékos következményei lennének, és nem is biztos, hogy a keret igénybevétele olcsóbb finanszírozást jelentene Írországnak.
A cég kimutatása szerint Görögországnak a számára létrehozott segélykeret lehívásáért a - jelenleg 0,88 százalékos - három hónapos euribor-rátát plusz 3 százalék felárat kell fizetnie; ez a felár három év múlva 4 százalékra növekszik.
Mivel jelenleg a kétéves futamú ír kormánykötvények hozama 4 százalék körül mozog, az EFSF használata nem feltétlenül csökkentené "drámai mértékben" az ír kormány hitelköltségeit - áll a Capital Economics elemzésében.
A ház szerint mindemellett a keretből folyósított kölcsönökhöz szinte bizonyosan kemény feltételek kapcsolódnak, és fennáll az a kockázat is, hogy az EFSF igénybevétele még nagyobb szuverén adósi hitelességvesztéssel jár, ami még magasabbra hajtaná a kormánykötvények hozamát.
MTI
