A Kúria hétfőn döntött arról, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés.
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára kiemelte: a problémát sem a bankok, sem az ügyfelek érdekképviseletei, sem a bíróságok nem tudták megoldani, ez a kormányra maradt.
Kifejtette: a Kúria döntése nagyon sok kérdésre nem adott választ, más kérdésekben pedig nem a devizahitelesek többsége kereseti kérelmének megfelelő megoldást fogalmazott meg. Ezáltal a helyzet bár stabilizálódott, de nem oldódott meg - fogalmazott Rétvári Bence. A bankok által korábban már a nyilvánosság előtt már elmondott érveket lényegében elfogadta a Kúria döntésével, s tulajdonképpen azt válaszolta meg, hogy a devizahitel valóban devizahitel - állapította meg.
Ez olyan szempontból fontos a kormány számára, hogy ehhez mérten lehet a későbbiek folyamán a különböző törvénycsomagokat, jogszabály-módosításokat kidolgozni - tette hozzá. Megjegyezte: továbbra is úgy látja, jól döntöttek azok, akik éltek az árfolyamgát lehetőségével, ezt a továbbiakban is javasolják mindenkinek.
Arra a kérdésre, hogy meglepte-e a Kúria döntése, azt mondta: úgy gondolta, hogy a Kúria több kérdésben fog részletesebb állásfoglalást megfogalmazni. A kérdések jó részénél csak a hatályos jogszabályok szűk körű ismertetésére, és nem tágabb körű értelmezésére szorítkozott.
A parlamenti államtitkár arra, hogy a luxemburgi bíróság döntése változtathat-e bármin is, úgy válaszolt: ez azért fontos, mert abban kell döntenie, hogy a fogyasztói szerződéseknél az erőfölénnyel való visszaélés tagállami hatáskörbe tartozik, vagy közösségi hatáskör-e. Magyarország úgy gondolja, hogy ez tagállami hatáskörbe tartozik - jelezte Rétvári Bence, hozzátéve: ugyanakkor a bíróság döntése csak tavaszra várható.
MTI
