Elemzők szerint a kormány a februárban bejelentésre kerülő reformcsomag keretében 150-200 milliárd forinttal csökkentheti a nyugdíjkassza hiányát. Évtizedek óta szorgalmaznák a szakemberek a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát, erre azonban eddig egyetlen kormány részéről sem volt politikai akarat.
Érezhetően csökken a rokkantnyugdíjasok száma
Közgazdászok régi vesszőparipája, hogy miközben a szomszédos Szlovákiában 70-80 ezer rokkantnyugdíjast tart el az állam, nálunk ez a szám majdnem a tízszerese. 2010 szeptember végén összesen 728 601 fő részesült rokkantellátásban az ONYF adatai szerint. Ez a szám azonban érezhető csökkenést mutat, hiszen egy évvel korábban még 759 300-an kaptak rokkantnyugdíjat.
A több mint 700 ezer ember között nagyjából fele-fele arányban vannak a korhatárt betöltött rokkantnyugdíjasok és a korhatár alattiak: tavaly decemberben 348 290 olyan rokkant volt, aki még nem töltötte be a korhatárt. Az előbb említett csökkenés egyébként éppen az ő számukban figyelhető meg, hiszen 2009 szeptemberében még 392 770 fő tartozott ebbe a csoportba.
Túl sok megy el az enyhe rokkantakra
A nyugdíjfolyósító évvégi összesítése alapján tavaly összesen 2894,9 milliárd forintot fordított az államkassza nyugdíjkiadásokra, ennek legnagyobb része - 1877,3 milliárd - öregségi nyugdíjakra került kifizetésre. Rokkantnyugdíjakra összesen 646,1 milliárd forint ment el, azaz itt érdemes keresgélni az említett 150-200 milliárd forintos kiadáscsökkentés lehetséges forrását.
A 646 milliárdból 349,3 milliárd korhatár feletti rokkantnyugdíjakra került kifizetésre, tehát ezen a soron nem, vagy csak nagyon keveset tud megtakarítani a kormány. A másik tétel a korhatár alatti rokkantnyugdíjasok ellátása, melyre 296,9 milliárd forint ment el 2010-ben. A szeptemberi állományi adatok szerint a majdnem 350 ezer korhatár alatti rokkantnyugdíjas teljes ellátás esetén havi 70 ezer forintot kapott átlagosan az államtól.
Ha a számok mögé nézünk, akkor kiderül, hogy a korhatár alatti rokkantnyugdíjakon belül feltűnően nagy összeg ment el a legkevésbé rokkantak ellátására. Az I-II. csoportba tartozók, vagyis a legsúlyosabban rokkantak nyugdíja tavaly 55,7 milliárd forintot tett ki, míg a III. csoport önmagában 237,4 milliárdot. A hatályos jogszabályok alapján a III.csoportba tartoznak azok, akik rokkantak, de nem teljesen munkaképtelenek. Tehát őket lenne a legegyszerűbb visszaterelni a munkaerőpiacra, és ezen a soron lehetne a legjelentősebb összeget megtakarítani. A II. csoport tagjai azok, akik rokkantak, de nem szorulnak más gondozására, míg a legsúlyosabb, I. kategóriában lévők gondozásra szorulnak.
Arról egyelőre csak találgatások vannak, hogy a gyakorlatban hogyan oldaná meg a kormány a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát. A több százezer ember újbóli kivizsgálása sok pénzt és időt venne igénybe, hiszen alsó hangon is több száz orvosnak kellene hónapokig csak ezzel foglalkoznia. Valószínűbbnek tűnik az, hogy adminisztratív eszközökkel igyekeznek majd visszaterelni az érintetteket a munkaerőpiacra, azaz például szigorítják a kategóriákat rendeleti úton, azok a betegségek, melyek eddig rokkantnyugdíjra jogosítottak, a jövőben esetleg nem, vagy csak kisebb összegre adnak jogosultságot.
A rendvédelmi szervek is a vesztesek között lehetnek?
A nyugdíjkassza említett 150-200 milliárd forintos kiadáscsökkentése még egy oldalról állhat össze: szintén évek óta szorgalmazzák a szakemberek a fegyveres és rendvédelmi szervek korengedményes nyugdíjának szigorítását. Az ONYF adatai szerint 2009 szeptemberében 250 473 fő részesült korengedményes öregségi nyugdíjban, ők átlagosan havi 114 563 forintot vettek fel teljes ellátás esetén. A különböző minisztériumok egyébként tavaly összesen 78,4 milliárd forinttal járultak hozzá a korkedvezményes nyugdíjak folyósításához, ebből a legnagyobb részt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 45 milliárdja tette ki.
"Világossá kell tennünk, hogy a korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba, és azt is, hogy az állami nyugdíjalap nem fizethet több nyugdíjat, mint amennyit beszed (a nyugdíjjárulékokból) - mondta január közepén a Dow Jonesnak Orbán Viktor. Ez pedig azt jelentheti, hogy a jövőben az érintettek búcsút mondhatnak korengedményes nyugdíjuknak.
A teljes nyugdíjkassza egyébként az előzetes adatok alapján 3,8 milliárd forintos hiánnyal zárta a 2010-es évet. Ehhez kellett persze az 534,7 milliárd forintos költségvetési hozzájárulás is. Ebben a legnagyobb tétel a magánnyugdíjpénztári tagdíjfizetés miatti járulékkiesés pótlására átutalt 310,3 milliárd volt.
Beke Károly
mfor.hu
