A bizottsági ülés elején Simor András rövid prognózist ismertetett a gazdaság 2009-es várható folyamatairól. Jövőre a bruttó hazai termék (GDP) egy százalék alatti csökkenése mellett az infláció három százaléknál kisebb lesz, 2010-ben megindulhat a magyar gazdaság lassú növekedése. A pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében csak folyamatos kamatcsökkentés valósítható meg - hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
Kiemelte: "Magyarország kockázati megítélését ma a befektetők abba a kategóriába sorolják, ahol Dél-Afrika, a Fülöp-szigetek, Törökország, Horvátország, Bulgária, Észtország és Lettország van, s ezekben az országokban legalább olyan magas a kamat, mint nálunk, s radikális kamatcsökkentést sem hajtottak végre".
A jegybank elnöke aláhúzta: "Nekünk ezt a kockázati prémiumot meg kell fizetnünk". Jelezte: ha egy radikális kamatcsökkentés nyomán tíz százalékkal gyengülne a forint árfolyama, akkor a bankrendszerben szűkülne a likviditás, a bankok tartalékképzési kötelezettségük miatt 430-450 milliárd forinttal kevesebb hitelt folyósíthatnának.
"Magyarországon a jegybanki kamatcsökkentéssel úgy lehet haladni, ahogy az ország kockázati megítélése javul" - felelte képviselői kérdésre a jegybank elnöke.
"Az MNB számítása szerint az idei év utolsó negyedévében a bankok forint likviditása durván ezermilliárd forinttal növekszik, tehát hitelezésre ezermilliárd forinttal nagyobb összeg áll a bankok rendelkezésére" - tette hozzá a jegybank elnöke.
Simor András azt nem tudta megmondani, hogy ezt az ezermilliárd forintos többletet mire fordítják a bankok, hiszen ebből vehetnek állampapírt, elhelyezhetik az MNB-nél rövid, vagy kéthetes betétként is, vagy bővíthetik hiteleik kihelyezését.
Simor András - rátérve a forrásszerzés összetevőire, lehetőségeire - elmondta: a jegybank forintot tud adni a bankoknak, devizát nem. A bankok elsősorban akkor tudnak több hitelt nyújtani, ha több forrást gyűjtenek. A jegybankelnök úgy látja, hogy a magyar bankok külföldi anyabankjai "egy fillért sem vontak ki Magyarországról".
Az MNB elnöke ugyanakkor felsorolt néhány gondot, amellyel szembe kell nézni. Ezek közé tartozik, hogy az anyabankok "Magyarország kockázati megítélését problémásnak ítélik", Magyarországon rossz a hitel/betét arány, mivel nagyon kevés a megtakarítás, s emellett a bankok inkább hitelezik a lakosságot, mint a vállalatokat, mivel a lakossági hitelezésen nagyobb a lehetséges nyereség.
