A hitelminősítő hangsúlyozza, hogy az új mutató - Emerging Europe Sensitivity Index (EESI) - nem érinti közvetlenül az érintett országok szuverén adósosztályzatait, ugyanakkor méri relatív sebezhetőségüket az olyan külső sokkoktól, amelyek növelhetik közadósság-szintjüket.
A figyelembe vett legfőbb kockázati tényező az, hogy a felzárkózó európai térség által a külső fizetési pozíciókban eddig elért egyensúlyjavulás ellenére az euróövezeti pénzügyi szektorban esetleg kiújuló kitettség-leépítési hullám destabilizáló tőkekiáramlást indíthat el a felzárkózó európai térség számos országában, aminek továbbháruló hatásai lehetnek a növekedésre és a közfinanszírozásra.
Az S&P szerint Törökország után Magyarország a második legérzékenyebb a potenciális euróövezeti sokkokra a cég eurósokk-érzékenységi listáján, 2,09-es mutatóval. A Standard & Poor's kiemeli, hogy Magyarország esetében ezt nem a külső tőkehelyzet okozza, hanem elsősorban a nagy devizaadósság-állomány.
A felzárkózó európai térséget az euróövezeti pénzügyi válság miatt fenyegető külső finanszírozási kockázatra más nagy citybeli házak is felhívták már a figyelmet.
A közép-kelet-európai és az egykori szovjet térség gazdasági átalakulásának finanszírozására 1991-ben létrehozott Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) nemrégiben ismertetett legújabb, idei első régiós helyzetértékelése szerint a tavalyi harmadik negyedévben - 2009 óta először - az átalakuló országcsoport egésze nettó tőkekiáramlást szenvedett el, és "úgy tűnik", hogy a nyugat-európai bankok már tavaly ősz óta folyamatosan építik le kitettségeiket a térségben.
Ez különösen a közép-európai és a balti, illetve a délkelet-európai gazdaságok szempontjából aggasztó, mivel arra vall, hogy az euróövezeti válság térségi átszűrődése a banki érdekeltségeken keresztül már 2011 őszén megkezdődhetett - állt az EBRD londoni elemzésében.
Ugyanerről a kérdésről nemrég a legnagyobb európai hitelminősítő, a londoni székhelyű Fitch Ratings is összeállított egy külön elemzést, amelyben megállapította, hogy a közép-kelet-európai bankrendszerekre az euróválságból átháruló legnagyobb hatású kockázatok egyike a finanszírozási hozzáférésben érvényesülhet 2012-ben.
A Fitch elemzése szerint az anyabankok maguk is tőke- és finanszírozási szűkösségekkel szembesülnek, és ennek kezelési módjai közé tartozik a külföldi érdekeltségekkel szembeni kitettségek leépítése.
A Standard & Poor's szerint az euróövezeti finanszírozási sokkokra legkevésbé érzékeny három térségi ország Azerbajdzsán, Kazahsztán és Oroszország, -2,19, -0,45 és -0,07 érzékenységi indexekkel. Jóllehet ezek az országok erősen függnek a nyersanyagáraktól, folyómérleg-egyenlegük azonban rendre többletet mutat, jelentősek a devizatartalékaik, emellett viszonylag alacsony az adósságrátájuk, és az S&P szerint mindez indokolja csekély sokkérzékenységet jelző EESI-indexeiket.
A hitelminősítő szerint a globális pénzügyi válság óta sok felzárkózó európai ország jelentős haladást ért el gazdasága kiegyensúlyozásában és az adósságleépítésben. Magyarország, Albánia, Ukrajna, Szerbia, Románia, Macedónia, Litvánia és Lettország gazdasága "nyitottabb, mint valaha".
Azonban ha az exporttermékeik iránti euróövezeti kereslet tartósan gyengül, vagy az euróövezeti tulajdonos bankok a korábbinál kevésbé mutatkoznának hajlandónak térségi leánybankjaik támogatására, az gyengítheti a felzárkózó európai térségbe vetett bizalmat, éppen egy olyan időszakban, amikor a térség gazdaságai egyébként már átállóban vannak egy kevésbé hiteligényes növekedési modellre - áll a Standard & Poor's szerdai londoni elemzésében.
MTI
