A megszüntetett adónemekkel kapcsolatban Kármán András pénzügyminiszter azt mondta, hogy az a céljuk, hogy egyszerűsítsék a jelenleg több mint 50 féle közterhet tartalmazó rendszert.
„Az adónemek számát nem érdemes nemzetközi összehasonlításban vizsgálni, hiszen a különböző gazdaságok más-más adórendszert tesznek indokolttá. Általánosságban azonban elmondható, hogy a magyar rendszer az elmúlt években rendkívül tagolttá vált számos speciális, szektorális vagy különleges célú közteherrel. Ezért minden olyan intézkedés, amely kevés bevételt termelő vagy alacsony társadalmi relevanciájú adónemeket vezet ki, indokolt lehet, hiszen az egyszerűsítés irányába mutat”
– válaszolta laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár.hu megkeresésére Módos András, az EY adó- és jogi tanácsadással foglalkozó üzletágának vezetője.
A négy megszüntetett adónem mindegyike az Orbán-kormányokhoz köthető. A települési adót a 2015-ös önkormányzati adóreform részeként vezették be. 2024-ben azonban mindössze 300 millió forint bevételt jelentett a településeknek a teljes, 1600 milliárd forintos tortából. Vagyis az összes helyi és települési adóbevétel mindössze 0,02 százalékát. Az ebrendészeti hozzájárulást az állatok védelméről szóló szabályok módosítása tette lehetővé (évente legfeljebb 6000 forintos hozzájárulást lehetett beszedni a gazdáktól, de ezt nagyon kevés önkormányzat alkalmazta).
A bevándorlási különadót 2018-ban vezették be, amely a bevándorlást segítő tevékenységeket támogató szervezeteket, illetve az ilyen tevékenységet finanszírozókat terhelte volna 25 százalékos különadóval. A szintén eltörölt szén-dioxid-kvótaadó és tranzakciós díj pedig 2022-ben jelent meg.
A teljes cikkben olvashatnak arról, hogy a szén-dioxid-kvótaadó eltörlésével párhuzamosan a kormány megduplázza a levegőterhelési díjat: hogyan hatnak ezek a változások a legnagyobb hazai ipari szennyezőkre? De az is kiderül, hogy egyszerűbbé válik-e a letelepedés a harmadik országbeli munkavállalók számára a bevándorlási különadó megszűnésével.
