Az évtizedek óta a hitelekből történő vásárlás bűvöletében élő amerikaiak a pénzügyi válság hatására az ország gazdaságának történetében először 2008-ban nagyobb összeget költöttek betéti kártyával, mint hitelkártyával. Előbbi 28,4 milliárd, utóbbi 21 milliárd dollár volt.
Elemzők azzal magyarázzák a jelenséget, hogy beszűkültek a hitellehetőségek, a recesszióra figyelő vásárlók sokkal óvatosabban költöttek, és a hitel nélküli bankkártyák többnyire elfogadottabbak a kisebb vásárlásoknál. A fiatalok is szívesebben használnak a boltokban betéti kártyát. A The Nielsen Report szerint egy amerikai háztartásban átlagosan négy hitel- vagy betéti kártya van.
Brian Riley, a TowerGroup piackutató csoport kutatási igazgatója figyelmeztetette a fogyasztókat: Amerikában a legtöbb hitelkeret nélküli bankkártya esetében át lehet lépni az azon ténylegesen rendelkezésre álló összeget, csak utólag sokszoros túllépési díjat kell érte fizetni. A Bank of America például 35 dollár büntetést számol fel minden így elköltött 5 dollár után.
Ronald Mann, a Columbia Egyetem jogász professzora arra hívta fel a figyelmet: a betéti kártyák esetében a csalás általában sokkal súlyosabb következményekkel jár, mint a hitelkártyáknál, előbbieknél akár 10 napra is elérhetetlenné válik a számla.
Gail Hillebrand, a Consumers Union fogyasztóvédelmi szövetség vezető jogásza viszont arra mutatott rá: a legjobb fogyasztóvédelmet biztosító hitelkártyák talán legnagyobb hátránya, hogy a vásárló könnyedén eladósodik, s ezt a veszélyt korábban szinte teljesen figyelmen kívül hagyták.