Az Egyesült Államok gazdaságának állapotát nem könnyű egyszerű fogalmakkal leírni. A fél évvel ezelőtti várakozásokhoz képest egészen jók a növekedési adatok, noha a növekményt jórészt a tech-vállalatok, az AI-cégek hatalmas lendülete adta, míg a feldolgozóipar nem teljesít jól, és nem segített rajta a vámvédelem sem. A nagy vámemelési bejelentések nyomán nem állt be inflációs sokk. Az infláció kisebb a vámtarifa-emelést komolyan vevő makrogazdasági elemzők kezdeti lehangoló prognózisaiban szereplő árnövekedésnél. Az áremelkedés azért elég makacs, és a lakosság nagyon is érzi az élet megdrágulását. Ez pedig az amerikai monetáris politika intézőit arra sarkallja, hogy maradjon még egy ideig a viszonylag magas jegybanki kamatmérték: a Federal Reserve (Fed) a legutóbbi kamatdöntő ülésén változatlanul 3,25 és 3,50 százalék között tartotta az irányadó kamatokat – írja Bod Péter Ákos a Klasszis Média csoporthoz tartozó privátbakár.hu oldalon.
Szerinte a végrehajtó hatalom vezetője és a Fed vezetése közötti mostani feszült viszony több annál, hogy csak szokásos érdekütközésnek lehessen tekinteni. Trump és a csapata gyors gazdasági növekedést ígért az egy évvel ezelőtti hivatalban lépéskor. Ahhoz pedig különösen fontos lenne az alacsonyabb kamatszint. A legtöbb politikus örül a kamatcsökkentésnek, amely serkenti a vásárlást, beruházást; a jegybanknak viszont elsőrendű kötelessége a fizetőeszköz értékállósága felett való őrködés, itt tehát gyakori az ütközés – írja a korábbi jegybankelnök.
A Benchmark rovat cikkei itt érhetők el.
