„Az érzékelés, a figyelem és az érzékszervi visszajelzések tanulmányozásával új módokon aknázzuk ki az agy és a test közötti kapcsolatot” – jelentette ki Matthew Nurse, a Nike tudományos igazgatója a cipőikről szóló sajtóközleményben.
Hozzátette: „Nemcsak a gyorsabb futásról vagy sportteljesítményről van szó, hanem arról, hogy jobban jelen legyünk, koncentráljunk és ellenállóbbakká váljunk.”
Más márkák, mint például a Naboso, „neuro-talpbetéteket”, zoknikat és más érzékszerv-alapú lábbeliket árulnak az idegrendszer stimulálására. Ez valóban egy lenyűgöző ötlet, hiszen a láb érzékszervi receptorokban gazdag – de akkor stimulálásukkal tényleg élesíthetjük az elmét?
„Az idegtudomány szerint a valóság bonyolultabb ennél, mint ahogy azt a marketing sugallja” – írja a The Conversation hasábjain Atom Sarkar idegsebész, aki már hossz ideje tanulmányozza az agyat.
Szoros kapcsolat a lábak és az agy között
A talpak több ezer idegvégződést rejtenek, amelyek a tapintást, a nyomást, a rezgést, a textúrát és a mozgást érzékelik. Ezeknek a receptoroknak a jelei a perifériás idegeken keresztül jutnak el a gerincvelőbe, majd fel az agyba.
Fotó: DepositPhotos.com
Így a lábbeli befolyásolja az agy azon érzékelését, hogy hol és hogyan érezzük magunkat a környezetünkben. Az, hogy egy személy mennyire érzi magát ebben stabilnak és ébernek, a szervezetünk továbbítja a lábaink érzékszervi visszajelzései útján.
Ezért fordítanak a neurológusok és a gyógytornászok nagy figyelmet a lábbelikre az egyensúlyzavarokkal, neuropátiával (idegrendszeri károsodással) vagy járási problémákkal küzdő betegeknél. Az érzékszervi benyomás megváltoztatása ugyanis megváltoztathatja az emberek mozgását.
„De a mozgás befolyásolása nem ugyanaz, mint annak tudatos fokozása” – hívja fel a figyelmet a neurológus.
Minimalista cipők és érzékszervi tudatosság
A vékonyabb talpú és nagyobb rugalmasságú minimalista cipők több információt juttatnak el az agyba az érintésről és a testhelyzetről, mint a vastag talpú, vagy kipárnázott lábbelik. Laboratóriumi vizsgálatokban a csökkentett párnázottság növelheti a cipő tulajdonosának tudatosságát, hogy mennyire érzékeli a lába a talajt, ezzel javítva az egyensúlyát vagy a stabil járását.
A több érzékelés azonban nem automatikusan jobb. Az agy folyamatosan szűri az érzékszervi „jelentéseket”, és elsőbbséget nyújt a hasznosabbaknak, míg a zavaróakat elnyomja. Azoknál az embereknél, akik nincsenek hozzászokva a minimalista cipőkhöz, a jobb érzékszervi visszajelzések a lábakra iráníyíthatják a figyelmet ahelyett, hogy mentális erőforrásokat szabadítana fel a koncentrációhoz vagy a teljesítmény fokozásáhez. Az érzékszervi ingerlés tehát fokozhatja a tudatosságot, de van egy küszöbérték, amelyen túl káros „zajjá” válik.
Javíthatják-e a cipők a koncentrációt?
Az idegtudomány különösen szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a szenzoros lábbelik javíthatják-e a koncentrációt – mutat rá a cikk.
A lábakból érkező érzékszervi benyomások aktiválják az agyat, de ez nem egyenlő az agyi teljesítmény javulásával. Egyelőre kevés bizonyíték van arra, hogy a passzív talp alatti stimuláció – a texturált talpak, az újszerű habgeometriák vagy a finom mechanikai jellemzők – jelentősen javítanák a koncentrációt egészséges felnőtteknél. Egyes tanulmányok szerint az enyhe érzékszervi ingerek fokozhatják az éberséget bizonyos rétegeknél – például az egyensúllyal küzdő idősebbeknél vagy az érzékszervi veszteség miatt rehabilitációban részt vevőknél –, de ezek a hatások szerények és nagymértékben függenek az adott szituációtól.
Egyszerűen fogalmazva: a több irányból érkező érzékszervi benyomások nem jelentik azt, hogy az agy figyelmi rendszerei is jobban működnek.
Hit, elvárás és megtestesült élmény
A cikk írója hozzáteszi: bár a cipők nem feltétlenül befolyásolják közvetlenül az aktivitást, ez nem jelenti azt, hogy a mentális hatásokról szóló beszámolók csak képzelgések.
A hit és az elvárás továbbra is erős szerepet játszik az orvostudományban. A placebo és azok hatása az érzékelésre, a motivációra és a teljesítményre jól dokumentált az idegtudományban.
Ha valaki úgy véli, hogy egy cipő javítja a koncentrációját vagy a teljesítményét, ez a hit önmagában is megváltoztathatja az érzékelését és a viselkedését – néha ez elég ahhoz, hogy mérhető hatásokat eredményezzen.
Egyre nagyobb a figyelem azon elmélet iránt is, amely szerint a testi állapotok befolyásolják a mentális folyamatokat. A testtartás, a mozgás és a fizikai stabilitás alakíthatja a hangulatot, az önbizalmat és a mentális hangulatot. Az olyan lábbeli, amely megváltoztatja valakinek az állását vagy mozgását, közvetve befolyásolhatja a koncentrációs érzését, még akkor is, ha közvetlenül nem javítja a kogníciót. Végső soron az a hit, hogy egy terméktől jobb lesz valaki, erős hatással lehet rá.
Ahol a tudomány és a marketing elválik egymástól
A probléma nem az, hogy a lábbelik befolyásolják-e az idegrendszert (igen), hanem a pontatlanság. Amikor a cégek azt állítják, hogy cipőik „tudatmódosítóak”, gyakran elmossák a különbséget az érzékszervi stimuláció és a valódi mentális előrelépés között.
A neurológia alátámasztja, hogy a cipők megváltoztathatják az érzékszervi érzékelést, a testtartást és a mozgást. De nem támasztja alá azt az állítást, hogy a lábbelik megbízhatóan javíthatják a koncentrációt vagy a figyelmet az átlagemberek körében. Ha a cipők valóban erős kognitív változásokat idéznének elő, ezek a hatások erőteljesen mérhetőek és reprodukálhatóak lennének. De eddig ez nem következett be.
Tény, hogy a cipők hatással vannak arra, hogy érezzük magunkat a testünkben, hogyan mozgunk a térben, és mennyire vagyunk tudatában a fizikai környezetünknek. Ezek a változások befolyásolhatják az önbizalmat, a kényelmet és az érzékelést – mindezek igen fontos dolgok.
De a legjelentősebb „tudatmódosító” hatások, amelyeket egy személy a fizikai fittsége révén tapasztalhat, továbbra is a tartós mozgásból, az edzésből, az alvásból és a figyelemből származnak – nem pusztán az érzékelésből. Az idegtudós szerint tehát a lábbeli hozzájárulhat az utazás élményének emeléséhez, de nem valószínű, hogy át fogja alakítani a célállomást.
