A Miniszterelnökség vezetője arról is beszélt, hogy a társasági nyereségadó csökkentése 400 ezer vállalkozónak segít majd. Azért van erre lehetőség, mert a magyar gazdaság jelenleg is erősödik - tette hozzá Lázár János. Miután a KSH statisztikái szerint a harmadik negyedév végén 566 ezer társas vállalkozást tartottak nyilván, a kijelentés kapcsán megkerestük a Miniszterelnökséget, Lázár János milyen adat alapján mondta ezt a számot. A minisztérium válasza szerint "a NAV-hoz érkezett tavalyi társasági adóbevallási adatokból egyértelműen meghatározható ez az adat. E szerint 400 ezer társasági adóalany van." Hozzátették: "a kormány az adócsomagban, a tao mintájára az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadójának kulcsának csökkentésére tesz javaslatot. Ők - a NAV-hoz érkezett szja- bevallási adatok alapján - 180 ezer vannak."
Ha figyelembe vesszük, hogy nem minden vállalkozás ér el nyereséget, akkor megállapíthatjuk, hogy a 400 ezer szám egy teoretikus felső határ. Érdemes tehát tovább számolni, hogy a gyakorlatban mekkora azon cégek tömege, amelynek a társasági adó csökkentése, és más, a napokbn beharangozott intézkedések valóban könnyítést jelentenek.
Ismert, hogy a társasági nyereségadó eddig kétkulcsos volt, évi 500 millió forint adóalapig egységesen 10 százalék, a fölötte levő részre 19 százalék. Az Orbán Viktor által november közepén bejelentett, egységes 9 százalékos adókulcs tehát leginkább az 500 millió forint feletti nyereséget elérő cégek számára hoz komoly pozitív változásokat, ott ugyanis már 10 százalékponttal csökken a fizetendő adó kulcs, míg a kisebb cégeknél csupán 1 százalékpontos a csökkenés mértéke. Sajnálatos módon azonban a legsikeresebb cégek száma nem túl magas, az OPTEN Informatikai Kft. céginformációs adatai szerint 1328 ilyen vállalkozás volt tavaly Magyarországon.
Persze erre lehet azzal tromfolni, hogy a kis pénz is pénz, egy jó vállalkozó néhány százezer forintért is lehajol. Az esetükben viszont mindenképpen érdemes a "mérleg másik serpenyőjét" is megnézni, hiszen a drasztikus minimálbér emelés a vállalkozások kiadási oldalát terheli meg. Persze tudjuk, kimagyarázható a kérdés olyan módon, hogy a minimálbér emelésről nem a kormány döntött, hanem a szociális partnerek. De jure valóban ez a helyzet, de facto viszont "irányított volt" a megegyezés. Ha figyelembe vesszük Orbán Viktor azon kijelentését, hogy a vállalkozókkal gondja van a kormánynak a minimálbér emelés kapcsán, akkor aligha lehet ezt a döntés egyenrangú felek alkujának tekinteni.
A hazai vállalkozások döntő része kisvállalkozásnak számít. A 2015-ös adatok alapján a 99,7 százaléka kisvállalkozásnak – ezen belül a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező mikrovállalkozások aránya 97,9 százaléka – minősült. Miközben a bérköltségek növekedését nehéz számszerűsíteni, azt leszögezhetjük, hogy a járulékcsökkentés ellenére is a vállalkozás vezetője után fizetendő járulékok mértéke 7096 forinttal nő havonta. Ha úgy tekintjük, hogy a szakmai minimálbért "egyik zsebéből a másikba teszi" a vállalkozó, tehát effektív nem jár plusz költséggel, a munkavállalókat és a munkaadókat terhelő adót és járulékokat akkor is be kell fizetnie a NAV-nak, tehát ezek a tételek zsebre mennek. Mindez éves szinten 85 ezer forintot jelent, tehát gyakorlatilag
a 8,5 millió forint alatti nyereséggel rendelkező vállalkozások esetében a társasági adó csökkentést teljes egészében elviszi a minimálbér emelése miatt fizetendő plusz terhek.
Noha a számításunkat torzíthatja, hogy lehetnek olyan vállalkozások, ahol a tulajdonos vagy az ügyvezető után más okból (más vállalkozásban is részt vesz, alkalmazottként van bejelentve, stb.) fizetik a járulékokat, ilyen mélységű nyilvános statisztika azonban nem fellelhető. Valószínűsíthető ugyanakkor, hogy ez a cégek kisebb részét érinti, de társas vállalkozások 2015. december 31-én regisztrált 561 ezres állományát alapul véve valószínűleg extrém esetben sem lehet 100 ezer főnél több a számuk. Szintén csak becslés részünkről, de a 8,5 és 10 millió forint közötti nyereséget elérő vállalkozásoknál nagyon kicsi a valószínűsége, hogy csupán egyetlen ember esetében kell figyelembe venni a járulékok emelkedését, tehát ettől a csoporttól is eltekintettünk a számításunk során.
Ezek alapján tehát a 10 millió forint feletti nyereséget elérő vállalkozásokat érdemes összegezni. Természetesen itt a másik irányban történik torzítás, hiszen a munkavállalók béremelkedéséből adódó járuléknövekedést nem vesszük számításba, pedig, ahogy korábbi elemzésünkben megállapítottuk, a minimálbéremelés nagy nyertese az állam lesz. Összegezve a 10 millió forint feletti, de 500 millió forint alatti nyereséget elérő vállalkozások száma az OPTEN adatai szerint 44 482 volt a 2015-ös bevallások alapján.
Természetesen azt nem állítjuk, hogy a miniszter nem mondott volna igazat, ám a fenti elemzésből látszik, hogy egészen más eredményre jutunk, ha az "igazságnak nem csak egy szeletét vizsgáljuk". A fenti számok alapján ugyanis láthatjuk, hogy nagyságrendileg 45 ezer vállalkozás jár jobban a kormány intézkedéseit követően, ez pedig a Lázár János által jelzett számnál majdnem egy nagyságrenddel kisebb.
mfor.hu
