Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében eddig összesen mintegy 6500 vállalkozást ítéltek támogathatónak. Közülük 4187 támogatására kötöttek szerződést, ami az összes kis- és középvállalkozás kevesebb mint egy százaléka. A magyar kkv-knak mindössze 20-25 százaléka alkalmas a banki finanszírozásra, miközben ez az arány az EU15 tagállamokban 70-85 százalékot tesz ki, mutatott rá Mészáros György, a Lízingszövetség elnöke.
„Sok mikro- és kisvállalkozás eleve nem is nyújt be pályázatot, mivel nem bankképes. Óvatos becslések szerint több ezer, jellemzően kezdő vagy kisméretű vállalkozást hoz versenyhátrányba a jogalkotó azzal, hogy évek óta nem teszi lehetővé a kkv-k uniós társfinanszírozásánál a lízing alkalmazását” - hangsúlyozta Lévai Gábor, a Lízingszövetség főtitkára.
A szervezet két évvel ezelőtt, még az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program és a Gazdaságfejlesztési Operatív Program előkészítő szakaszában kezdeményezte a lízing elérhetővé tételét, megfelelő kondíciókkal.
A kis- és középvállalkozások számára a lízing konstrukció előnye az uniós pályázatoknál, hogy itt maga az eszköz az ügylet fedezete, s a finanszírozott gép rendszerint kitermeli saját lízingdíját. Éppen ezért nincs szükség más biztosítékra; akár az alacsonyabb önerő is elegendő, vagy lehetőség van hosszabb futamidőre.
Megúszhatjuk a közjegyzői díjat
A pénzügyi lízing konstrukció mellett szól továbbá, hogy nincs szükség közjegyző közreműködésére, ami gyorsítja a folyamatot és egyben százezres költségmegtakarítást jelent. Az elmúlt két év alatt ugyanis a támogatást elnyert vállalkozások közjegyzői díjként több mint egymilliárd forintot fizettek ki.
"A lízing társfinanszírozás elsősorban azoknak a leginkább rászoruló, tőkeszegény kisvállalkozásoknak kedvező forma, amelyek méretük miatt kiesnek a hitel alapú finanszírozásból, így elesnének a fejlesztési forrásoktól" – mondta el Mészáros György.
Ezután az elnök rávilágított arra, hogy a Lízingszövetség az elmúlt két évben folyamatosan egyeztetett a Földművelési és Vidékfejlesztési, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, valamint a pályázatokat lebonyolító hatóságok illetékeseivel - annak érdekében, hogy sikerüljön tisztázni: a lízing minden szempontból alkalmas az uniós pályázatok társfinanszírozására, sőt, a támogató hatóság számára még kedvezőbb pozíciót is eredményez, mint a hitel.
A lízing-társfinanszírozás esetében ugyanis az eszköz tulajdonosa a futamidő végéig a lízingcég marad, így az nem idegeníthető el, szemben a hitellel vagy a készpénzért vásárolt eszközökkel. A támogatási szerződésben pedig az is kiköthető, hogy ha meghiúsul a lízingszerződés, a lízingcég először a támogatást folyósítóval számol el, és csak utána az ügyféllel.
Az Európai Unióban a lízing elfogadott társfinanszírozási forma, ezt az illetékes EU Bizottság vezetője hivatalosan meg is erősítette az FVM-nek. Az EU tagállamaiban a lízing finanszírozás a GDP több mint 2, 5 százalékát teszi ki, a gépberuházások csaknem harminc százaléka jön létre a segítségével.
Magyarországon ezzel szemben az új gépberuházások egyre jelentősebb része hitel formájában valósul meg, mivel a támogatási rendszerben - minden magyar és nemzetközi szakmai, pénzügyi és versenysemlegességi érv ellenére - továbbra is mostoha szerepet kap a lízing.
