A munkavállalói oldal szerint a kormánynak vissza kellene vonnia a törvényjavaslatot, és érdemi vitát kezdenie - mondta Horváth Lajos (LIGA), a munkavállalói oldal szóvivője. A munkaadói oldal egyetért a nyugdíjkorhatár emelésével és a 13. havi nyugdíj kezelésével, a mértékben és a módszerben van különbség - mondta Bálint Adrienn szakértő, a munkaadói oldal képviseletében. A munkáltatók a válságkezelést illetően "hangsúlytalannak" tartják a kormány kezdeményezését, és átgondolását javasolják - tette hozzá.
Fokozatosan nő a nyugdíjkorhatár
Koválik Erzsébet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) szakállamtitkára a kormányoldal képviseletében elmondta: a módosítások részben a válságkezelő csomaghoz kapcsolódnak, részben a demográfiai folyamatokat kezelik. A nyugdíjkorhatár a javaslat szerint a várható élettartam emelkedése miatt 2016-tól fokozatosan nő, és 2027-ben éri el a 65 évet. A fokozatos bevezetés hosszú felkészítési időt biztosít - hangsúlyozta a szakállamtitkár. Figyelembe vették azt is, hogy a nők előre hozott korhatára 2013-ban is emelkedik - tette hozzá. A férfiaknál az 1950-ben születettek vehetnének igénybe utolsó korcsoportként csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjat, a nők közül pedig az 1952-53-ban születettek.
A javaslat szerint 2010-től a 13. havi nyugdíj a 2009. évi szinten - az évi 80 ezer forintos összeghatár alkalmazásával - beépül a havi nyugellátásokba, de csak azoknál, akik 2009 novemberében részesültek 13. havi nyugdíjban. A kormány kezdeményezi a svájci indexálás szabályainak átalakítását is 2010-től. Ez gazdasági visszaesések idején nagyobb biztonságot ad a nyugdíjasoknak, a reálkeresetek emelkedéséből ugyanakkor nem automatikusan, hanem a gazdasági növekedés függvényében biztosít többletet - mondta az államtitkár.
Szétverik a nyugdíjrendszert?
Horváth Lajos úgy vélekedett, hogy a folyamatos politikai beavatkozások verik szét a nyugdíjrendszert, és sokszor a beavatkozások által okozott igazságtalanságok korrigálására kell újra beavatkozni. A munkavállalói oldal szóvivője szerint a korhatár-emelésnek és az indexálás módosításának a jelenlegi helyzetre nincs hatása, sőt az utóbbi jelenleg negatívan érintené a költségvetést, a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos elképzelés pedig igazságtalanságot visz a rendszerbe. Felhívta a figyelmet arra: az önkéntes nyugdíjpénztárakkal sincs minden rendben, különösen, a kormány tervezett intézkedéseit nézve. Át kellene gondolni a magánnyugdíjpénztári rendszert is, mert a kasszák nem hozzák a megfelelő szintet, miközben az emberek bele vannak ezekbe kényszerítve - tette hozzá.
A nyugdíjrendszert csak jelentős politikai-társadalmi konszenzussal lehet módosítani, csak ez biztosítja, hogy később ne kelljen hozzányúlni - hangsúlyozta Horváth Lajos, aki szerint "válságkezelésre hivatkozva, sutyiban" olyan dolgokat akarnak átnyomni, amelyek sokak életét meghatározzák. Szerinte folytatni kell a Nyugdíj Kerekasztal által megkezdett munkát.
A szakszervezetnek ne tetszik a magánnyugdíj rendszerA magánnyugdíjpénztári ág nem maradhat úgy, ahogy van, az előterjesztés enékül féllábú - jelentette ki Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Sürgősen lehetővé kellene tenni a visszalépést a felosztó-kirovó rendszerbe azoknak, akiknek a magánpénztártól kapott nyugellátása nem éri el a 25 százalékot. Ez azért is fontos, mert a válság miatt ismét felmerül az előrehozott nyugdíj; nem az érintetteken múlik, ha megszűnik a munkahelyük - mondta.
Bálint Adrienn, a munkaadói oldal képviselője szerint a korhatár emelése megfelelő átmeneti szabályokkal gyorsabban is megvalósítható lenne. Nem csak a kiadási, hanem a bevételi oldal is fontos - figyelmeztetett. A nyugdíjemelés módszerét illetően a munkaadók szerint figyelembe kell venni, hogy munkanyugdíjról van szó. A növekedéshez és tervezett adathoz való kötéssel a munkaadói oldal nem ért egyet.
A magánnyugdíjpénztárakkal nagyon sok probléma van - ismerte el Koválik Erzsébet. A 13. havi nyugdíj beépítésével kapcsolatban úgy vélekedett, bárhol húzzák meg a határt, találni lehet olyan réteget, amelynek hátrányos. A korhatár fontos kérdése a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának, amit nem lehet túl gyorsan meglépni, mert sokan élnének szerzett jogukkal és előre hozott nyugdíjba mennének - reagált a munkaadói oldal észrevételére. Úgy vélekedett, ha a válság elmúlik, a foglalkoztatási helyzet is javulni fog.
A korhatár emelése szerinte nem sérti a szociális biztonságot, és hatását később hozza meg. Az indexálás annyiban válságkezelő, hogy nem teszi lehetővé, hogy a nyugdíjak a növekedésnél gyorsabban emelkedjenek; hatásai 2012-ben jelentkeznek, a GDP 0,5 százalékának megfelelő megtakarítást eredményez - mondta.
A kormány tárgyalna
Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) államtitkára természetesnek tartotta, hogy a nyugdíjrendszer összes problémája kerüljön az asztalra. A kormány azért hívta életre a Nyugdíj Kerekasztalt, hogy szakszerű javaslat szülessen, amit társadalmi vitában el lehet fogadni - mondta. Úgy vélekedett, hogy a foglalkoztatás bővítése szempontjából a legeredményesebb eszköz a nyugdíjtörvény 1997-es módosítása volt, a korhatár megemelése jelentősen javította az 50 év felettiek foglalkoztatását. Úgy fogalmazott: "nem gondoltam volna, hogy a kormány a szakszervezetektől azért kap kritikát, mert megvédi a nyugdíjasokat a válság hatásaitól".
