Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	

Nem nyerte el sem a munkavállalói, sem a munkaadói oldal egyetértését az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) pénteki ülésén a kormány nyugdíjrendszer módosítását célzó törvényjavaslata, amely egyebek mellett felemelné a nyugdíjkorhatárt, beépítené a 13. havi nyugdíjat a havi ellátásba, és megváltoztatná az indexálás szabályait.

A munkavállalói oldal szerint a kormánynak vissza kellene vonnia a törvényjavaslatot, és érdemi vitát kezdenie - mondta Horváth Lajos (LIGA), a munkavállalói oldal szóvivője. A munkaadói oldal egyetért a nyugdíjkorhatár emelésével és a 13. havi nyugdíj kezelésével, a mértékben és a módszerben van különbség - mondta Bálint Adrienn szakértő, a munkaadói oldal képviseletében. A munkáltatók a válságkezelést illetően "hangsúlytalannak" tartják a kormány kezdeményezését, és átgondolását javasolják - tette hozzá.

Fokozatosan nő a nyugdíjkorhatár

Koválik Erzsébet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) szakállamtitkára a kormányoldal képviseletében elmondta: a módosítások részben a válságkezelő csomaghoz kapcsolódnak, részben a demográfiai folyamatokat kezelik. A nyugdíjkorhatár a javaslat szerint a várható élettartam emelkedése miatt 2016-tól fokozatosan nő, és 2027-ben éri el a 65 évet. A fokozatos bevezetés hosszú felkészítési időt biztosít - hangsúlyozta a szakállamtitkár. Figyelembe vették azt is, hogy a nők előre hozott korhatára 2013-ban is emelkedik - tette hozzá. A férfiaknál az 1950-ben születettek vehetnének igénybe utolsó korcsoportként csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjat, a nők közül pedig az 1952-53-ban születettek.

A javaslat szerint 2010-től a 13. havi nyugdíj a 2009. évi szinten - az évi 80 ezer forintos összeghatár alkalmazásával - beépül a havi nyugellátásokba, de csak azoknál, akik 2009 novemberében részesültek 13. havi nyugdíjban. A kormány kezdeményezi a svájci indexálás szabályainak átalakítását is 2010-től. Ez gazdasági visszaesések idején nagyobb biztonságot ad a nyugdíjasoknak, a reálkeresetek emelkedéséből ugyanakkor nem automatikusan, hanem a gazdasági növekedés függvényében biztosít többletet - mondta az államtitkár.

Szétverik a nyugdíjrendszert?

Horváth Lajos úgy vélekedett, hogy a folyamatos politikai beavatkozások verik szét a nyugdíjrendszert, és sokszor a beavatkozások által okozott igazságtalanságok korrigálására kell újra beavatkozni. A munkavállalói oldal szóvivője szerint a korhatár-emelésnek és az indexálás módosításának a jelenlegi helyzetre nincs hatása, sőt az utóbbi jelenleg negatívan érintené a költségvetést, a 13. havi nyugdíjjal kapcsolatos elképzelés pedig igazságtalanságot visz a rendszerbe. Felhívta a figyelmet arra: az önkéntes nyugdíjpénztárakkal sincs minden rendben, különösen, a kormány tervezett intézkedéseit nézve. Át kellene gondolni a magánnyugdíjpénztári rendszert is, mert a kasszák nem hozzák a megfelelő szintet, miközben az emberek bele vannak ezekbe kényszerítve - tette hozzá.

A nyugdíjrendszert csak jelentős politikai-társadalmi konszenzussal lehet módosítani, csak ez biztosítja, hogy később ne kelljen hozzányúlni - hangsúlyozta Horváth Lajos, aki szerint "válságkezelésre hivatkozva, sutyiban" olyan dolgokat akarnak átnyomni, amelyek sokak életét meghatározzák. Szerinte folytatni kell a Nyugdíj Kerekasztal által megkezdett munkát.

A szakszervezetnek ne tetszik a magánnyugdíj rendszer

A magánnyugdíjpénztári ág nem maradhat úgy, ahogy van, az előterjesztés enékül féllábú - jelentette ki Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke. Sürgősen lehetővé kellene tenni a visszalépést a felosztó-kirovó rendszerbe azoknak, akiknek a magánpénztártól kapott nyugellátása nem éri el a 25 százalékot. Ez azért is fontos, mert a válság miatt ismét felmerül az előrehozott nyugdíj; nem az érintetteken múlik, ha megszűnik a munkahelyük - mondta.

Bálint Adrienn, a munkaadói oldal képviselője szerint a korhatár emelése megfelelő átmeneti szabályokkal gyorsabban is megvalósítható lenne. Nem csak a kiadási, hanem a bevételi oldal is fontos - figyelmeztetett. A nyugdíjemelés módszerét illetően a munkaadók szerint figyelembe kell venni, hogy munkanyugdíjról van szó. A növekedéshez és tervezett adathoz való kötéssel a munkaadói oldal nem ért egyet.

A magánnyugdíjpénztárakkal nagyon sok probléma van - ismerte el Koválik Erzsébet. A 13. havi nyugdíj beépítésével kapcsolatban úgy vélekedett, bárhol húzzák meg a határt, találni lehet olyan réteget, amelynek hátrányos. A korhatár fontos kérdése a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának, amit nem lehet túl gyorsan meglépni, mert sokan élnének szerzett jogukkal és előre hozott nyugdíjba mennének - reagált a munkaadói oldal észrevételére. Úgy vélekedett, ha a válság elmúlik, a foglalkoztatási helyzet is javulni fog.

A korhatár emelése szerinte nem sérti a szociális biztonságot, és hatását később hozza meg. Az indexálás annyiban válságkezelő, hogy nem teszi lehetővé, hogy a nyugdíjak a növekedésnél gyorsabban emelkedjenek; hatásai 2012-ben jelentkeznek, a GDP 0,5 százalékának megfelelő megtakarítást eredményez - mondta.

A kormány tárgyalna

Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) államtitkára természetesnek tartotta, hogy a nyugdíjrendszer összes problémája kerüljön az asztalra. A kormány azért hívta életre a Nyugdíj Kerekasztalt, hogy szakszerű javaslat szülessen, amit társadalmi vitában el lehet fogadni - mondta. Úgy vélekedett, hogy a foglalkoztatás bővítése szempontjából a legeredményesebb eszköz a nyugdíjtörvény 1997-es módosítása volt, a korhatár megemelése jelentősen javította az 50 év felettiek foglalkoztatását. Úgy fogalmazott: "nem gondoltam volna, hogy a kormány a szakszervezetektől azért kap kritikát, mert megvédi a nyugdíjasokat a válság hatásaitól".

MTI/Menedzsment Fórum 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.