Debora Revoltella, az UniCredit vezető közgazdásza szerint a növekedés általános mozgatórugói a régióban változatlanok, az UniCredit közgazdászai Közép-Európában továbbra is átlagban 4,6 százalékos, Dél-Kelet-Európában és a Baltikumban 5,1 százalékos, Európa távolabbi régióiban hat százalékos növekedést jósolnak a 2008 és 2010 közötti időszakra.
A szakértők úgy vélik: a közép- és kelet-európai országok fogyasztását a háztartások növekvő bevétele és a csökkenő munkanélküliség táplálja, ugyanakkor a nagy inflációs nyomás és a szigorúbb monetáris feltételek mérsékelő tényezőként hatnak. A háztartásoknak feszítettebb költségvetéssel kell megbirkózniuk, mivel fogyasztásukat az utóbbi időben egyre nagyobb arányban finanszírozták kölcsönökből.
Ezzel együtt a közép-kelet-európai régió továbbra is versenyképes marad, bizonyos iparágak még hasznot is húzhatnak abból, hogy a nemzetközi vállalatok igyekeznek maximalizálni bevételüket az idetelepített beruházásaikból.
"Egyértelmű, hogy a nemzetközi környezet miatt a közép- és kelet-európai régió sebezhető, különösen a hazai növekedés nemzetközi megtakarításokból történő finanszírozása érzékeny pont" - mutatott rá Debora Revoltella.
A kutatás szerint az utóbbi években a régió legtöbb országa külső megtakarításokra támaszkodva biztosította saját növekedését. A folyó fizetési mérleg növekvő hiányát egyrészt közvetlen külföldi befektetésekkel, másrészt külső adósságokkal pótolták.
Az elemzés rámutat: a bankszektor a hitelezési tevékenység erőteljes növekedése révén szintén fontos szerepet játszott ebben, ez volt a lakossági banki és a befektetési bővülés fő hajtóereje, amelyet szintén főként külföldről finanszíroztak.
Tavaly a régió mintegy százmilliárd euró összegű nemzetközi adósságot halmozott fel, miközben a bankszektor közel megduplázta nettó külföldi forrásbevonását. A külföldi forrásoktól leginkább függő bankszektorral rendelkező országok a balti államok, Ukrajna, Kazahsztán és Románia, azok pedig, amelyeknek a legnagyobb segítségre van szükségük a folyó fizetési mérleg finanszírozása tekintetében, szintén a Baltikum, illetve Dél-Kelet-Európa országai.
A kutatás szerint az infláció különösen Közép- és Kelet-Európában jelent nyomást. "Az élelmiszer- és olajárak emelkedése által okozott infláció globális probléma. Közép- és Kelet-Európában azonban mindez még fokozottabban jelentkezik, mivel az energia és az élelmiszerek igen nagy súllyal szerepelnek a háztartások fogyasztói kosarában" - fejtette ki Debora Revoltella.
A nemzetközi tényezők mellett a régió országainak hazai inflációs kihívással is szembe kell nézniük, például a még mindig nem hatékony piacok problémáival, az árliberalizációval, valamint a nyugati színvonalhoz közelítő árakkal. A munkanélküliség csökkenő tendenciát mutat, de a munkaerő hiánya béremelkedést generál.
Ez év eleje óta a balti országok gazdasági kilátásai egyértelműen romlottak. Ez a makrogazdasági egyensúlyi zavaroknak, a szigorodó hitelfeltételeknek és a túlfűtött ingatlanpiacoknak tulajdonítható. Különösen Észtországban és Lettországban tűnik a vártnál gyorsabbnak a visszaesés: Észtországban 2008-ban 0,1 százalékos, míg az utóbbiban két százalékos GDP-növekedésre számítanak. Jelenleg egyedül Litvánia gazdasága mutat lendületet a 2008-as évre várt 4,7 százalékos GDP-növekedéssel.
Az UniCredit csoport közgazdászai úgy vélik, hogy a dél-kelet-európai országokban a növekedés bizonyos mértékű visszaesése mellett sem kell olyan változásra számítani, mint amilyen a balti államokban zajlik. Ezekben az országokban a GDP 2008-as növekedése eléggé magas szintet érhet el: a legmagasabbat, 6,8 százalékot Románia produkálhat, amelyet Szerbia követ 6,2 százalékkal, majd Bulgária 6, Bosznia-Hercegovina 5,8 és Horvátország négy százalékkal.
