A GDP arányos államháztartási hiány csökkentése szükséges, de nem elégséges feltétele Magyarország kockázati felárának csökkentéséhez - magyarázta a jegybank elnöke. A jegybank elnöke számításokkal illusztrálta, hogy a 2011 eleje óta tartósan emelkedő felár jelentősen kihat a gazdaság teljesítményére a bruttó hazai termék (GDP) növekedésére. (A kockázati felár egyébként több mint 200 bázisponttal nőtt január és november között).
A keddi fél százalékos jegybanki kamatemelés segít abban, hogy az IMF-EU megállapodás megkötéséig -, amelyre az országnak égető szüksége van - stabilizálja a pénzpiacokat, mert a stabilitás a befektetői bizalom egyik fontos pillére is - mondta Simor András.
A külföldi forrásokra alapozott növekedési politika - elsősorban a felhalmozott deviza adósságállomány miatt - a jövőben nem valósítható meg. Ezt a tételt az MNB elnöke kiegészítette azzal, hogy a növekedést lényegében hazai megtakarításokból kell finanszírozni, mégpedig több éven keresztül, miközben az adósságállománynak is csökkennie kell. A folyamat logikájából következik, hogy ismét fel kell vennie Magyarországnak a nettó megtakarítói pozíciót - tette hozzá.
Simon András felhívta a figyelmet arra, hogy a önmagában a folyó fizetési mérleg többlete, a költségvetés egyensúlyi helyzete, esetleg többlete még nem csökkenti a GDP arányos államadósságot. Ahhoz a GDP-nek is növekednie kell, ellenkező esetben az adósság tovább hízik. Ha a forint árfolyama gyengül, a reálkamatok magasak, akkor ugyancsak tovább nő az adósságállomány. Ezért csökkenteni kell a reálkamatokat, gyorsítani kell a növekedést, stabilizálni a forint árfolyamát, s nem elég a költségvetési folyamatokat és a folyó fizetési mérleget kordában tartani - vezette le a szükséges lépéseket a jegybank elnöke.
Az adósságállomány fenntarthatósága nemcsak összegszerű, matematikai kérdés, hanem erősen bizalmi kérdés - összegezte előadását Simor András.
MTI
