Ahogy az januárban már látható volt, február végére teljesen elfogyott az MNB saját tőkéje. A hatalmasra duzzadt – bár a hüvelykujj-szabályok szerint nagyjából megfelelő szintű - devizatartalékon elérhető minimális kamat, illetve a forrásoldalon az MNB által kifizetett, a fokozatos alapkamat-csökkentés ellenére is hatalmas összeget kitevő kamatkiadások eredőjeként elkönyvelt kamatveszteségek teljes mértékben elolvasztották a jegybank saját tőkéjét és tartalékait.
Február végére, Simor András elnöklésének utolsó hónapjára az MNB könyveiben ezen a soron már mínusz 10,2 milliárd forint olvasható, ami egy hónap alatt 21,9 milliárdos csökkenés az előző havihoz képest. Ahogy a lenti képen látható, 2011-ben már egyszer negatívba ment a saját tőke, de akkor a végtörlesztés során a kereskedelmi bankoknak eladott devizán jelentős árfolyamnyereséget ért el a jegybank, mivel azt alacsonyabb árfolyamon szerezte be.
Az MNB saját becslései szerint a jegybank idei évi vesztesége jócskán 100 milliárd felett alakulhat, amit jövőre a költségvetésnek kell kiegyenlítenie. Aztán az évtized végétől kezdve, ahogy csökken hazánk kockázati felára, a kamateredmény javulásnak indul, illetve a gazdaság beindulásával a készpénzmennyiség nő (amely forrás oldalon nem jelent számottevő kiadást), már pozitív eredmény várható (legalábbis az MNB februárban megjelent államadósság kivetítése szerint). Az idei és a következő évek jókora veszteségét az MNB korábbi vezetése azzal szokta magyarázni, hogy az államháztartást és a jegybankot egy egységként kell kezelni. Hiszen a központi költségvetés jelentős kamatkiadásoktól szabadul meg, ha nem forintban, hanem devizában bocsát ki állampapírokat, majd azt a jegybanknál helyezi el, amire az MNB forintot ad cserébe. A jegybank a devizaállományon sokkal kisebb kamatot ér el, mint amennyit a kormányzati betétre ki kell fizetni a magas alapkamat mellett. Ez pedig komoly kamatveszteséget okoz számára, ami összességében elolvasztja azt a nyereséget, amit a központi kormányzat tud elkönyvelni a devizakötvény kibocsátáson.
Jó példa erre az Államadósság Kezelő Központ februári, 3,25 milliárd dollárkötvényi kötvénykibocsátása. Ez hozzávetőlegesen 2,5 milliárd eurós többletet jelentene a kormányzati devizabetét-állományban, amit azonban február elején leapasztott egy egymilliárd eurós kötvénylejárat. Ennek megfelelően nettó 1,5 milliárd euróval, 3,27 milliárdról 4,71-re nőtt a kormányzat devizabetét-állománya. Ez egy az egyben meg is jelent a jegybank devizatartalékában, ami 35,89 milliárdra nőtt. Ezt már február hatodikán tudtuk, de akkor rácsodálkoztunk arra, hogy a Prémium Euró Magyar Államkötvények (PEMÁK) dinamikus értékesítése miért nem jelenik meg a tartalékokban. Erre aztán tegnap választ is kaptunk, hiszen az általunk számolt összegnél, melyre a kormányzati szereplők közlései alapján jutottunk, lényegesen kevesebb PEMÁK-ot sikerült értékesíteni az ÁKK-nak az év második hónapjában. (lásd: Valami nem stimmel a PEMÁK-számokkal A kormányzat jegybanknál vezetett Kincstári Egységes Számláján egyébként február végén 1777,9 milliárd forint volt, ami a jelentős méretű devizaállomány növekedés ellenére is minimális csökkenés januárhoz képest. Ez pedig arra vezethető vissza, hogy a forintbetét 842,7 milliárdos állománya egy hónap alatt 383,6 milliárdra zsugorodott. Ez egyértelműen a bődületes februári pénzforgalmi hiánynak köszönhető, hiszen a forint alapú állampapírpiacon a 715,6 milliárdos lejárattal szemben 733 milliárd értékben adott el új adósságpapírokat az ÁKK.
A MNB legfrissebb statisztikájának további érdekessége, hogy a magyar kereskedelmi bankok februárban további 254 milliárdért vittek kéthetes MNB-kötvényeket, vagyis a GDP 0,85 százalékáért. Ha ehhez hozzávesszük, hogy januárban mindössze 8,2 milliárd forintért folyósított új lakáshitelt a teljes magyar bankrendszer, akkor tisztán látható, mennyire nem tudja jelenleg a magyar bankrendszer segíteni a gazdasági növekedést. (Erre a megállapításra jutott egyébként Simor András is utolsó sajtótájékoztatóján.) Pedig például csak az OTP év végén 5,9 milliárd euró (a magyar GDP 5,9 százaléka) szabad likviditással rendelkezett. Bencsik László vezérigazgató-helyettes szerint a legnagyobb magyar bank, amely például az új lakáshitelek piacán 33 százalékos részesedéssel rendelkezik, örömmel folyósítana a mostaninál nagyságrendekkel nagyobb összegeket.
szp
mfor.hu
