A mikrocenzus legfrissebb eredményei szerint az első népszámláláskor, 1870-ben több mint az 1,8 millió 15 év alatti gyerek élt az országban. Számuk 1910-re meghaladta a 2,6 milliót, de még a II. világháború után is majdnem 2,3 millió volt. Az 1950-es évek népesedéspolitikai intézkedéseit követően 1960-ra újra 2,5 millió fölé emelkedett a gyermekkorúak száma. A születések száma az 1970-es évektől 2011-ig nagymértékben csökkent, így 2016-ban mintegy 1,4 millió a 15 év alatti élt az országban.
Az aktív korúak létszáma 1870 óta megkétszereződött. A 2001-es népszámláláskor majdnem hétmillió 15-64 éves ember élt Magyarországon. A korcsoport létszáma azóta csökken, 2016-ban 6,6 millió volt.
Az időskorúak száma 1870-ben 144 ezer volt. Az 1980-as népszámláláskor, amikor a népesség száma a legmagasabb volt, a 65 éves és annál idősebbek száma megközelítette az 1,5 milliót. A teljes népesség ugyan 1980 óta folyamatosan csökken, az idős korosztályba tartozók száma azonban tovább emelkedett, 2016-ban meghaladta az 1,8 milliót.
Magyarország jelenlegi területének népessége az első népszámlálás óta megkétszereződött. A II. világháború alatt a népességszám visszaesett, azonban az 1950-es évek jelentős születésszám-növekedésének köszönhetően az 1970-es népszámláláskor már több mint 10 millió embert írtak össze. A népességszám 1980-ban volt a legmagasabb, 10,7 millió, azóta csökken. 2016-ban 9,8 millió ember élt Magyarországon.
A népesség korösszetételét tekintve a gyermekkorúak aránya 2016-ban volt a legalacsonyabb az első népszámlálás óta. Az 1910-es évekig a népesség 35-37 százaléka 15 évesnél fiatalabb volt, míg 2016-ban a 15 százalékot sem érte el. Az aktív korúak aránya az eltelt mintegy 150 év alatt kismértékben, 60-ról 67 százalékra nőtt.
Jelentős növekedés következett be az időskorúak arányában: a 65 éves és annál idősebbek aránya 1970-ig 10 százalék alatti volt, 2016-ra azonban 18 százalékra emelkedett. Az öregedési index szerint - amely azt mutatja meg, hány időskorú jut száz gyermekkorúra - 1870-ben száz gyermekre nyolc idős ember jutott, 2016-ban azonban már 128.
A mikrocenzus célja, hogy két népszámlálás között ugyanazzal a tematikával frissítsék az adatokat, összegző felvételt készítsenek a társadalmi változásokról a szakpolitikák alakítói és a kutatók számára. A legfrissebb felmérést a lakosság 10 százaléka, 440 ezer háztartás bevonásával végezték 2148 településen. Az első mikrocenzust 1963-ban tartották, és a korábbi adatfelvételeket 2 százalékos mintán végezték.
MTI
