Soros György szerint az euró egy egyedi és szokatlan megoldás, melynek most tesztelik az életképességét. Az üzletember úgy véli, hogy a következő hónapokban a gazdaság szereplői nem csak az eurózónáról mondanak majd véleményt, hanem az is kiderül, működőképes lehet-e egy politikai kapcsolat nélküli monetáris unió.
Kellene egy pénzügyminiszter a válságban
"Az euró rendszere nyilvánvalóan megrepedt" - állapítja meg Soros György hétfőn megjelent cikkében. Az üzletember szerint egy teljesen kifejlett valutarendszer saját monetáris politikát és pénzügyminisztériumot kívánna meg. Márpedig az eurózóna csak monetáris uniónak tekinthető, nincs politikai kapcsolat a tagállamok között.
Azt Soros is elismeri, hogy nincs mindig szükség például összehangolt adópolitikára, de a jelenlegihez hasonló válságok idején hasznos lehet, ha egy közös pénzügyminisztérium tud döntéseket hozni. "Ha egy devizát a bedőlés veszélye fenyegeti, akkor a jegybank növelni tudja a likviditást, de a fizetőképesség érdekében csak a pénzügyminisztérium tud tenni" - állapítja meg a tőzsdeguru.
"Az Európai Unió jelenlegi formájában befagyott és ez igaz az euróra is" - állapítja meg Soros. Szerinte 2008-ban repedt meg az egész rendszer, amikor a tagállamok önállóan akarták megmenteni saját pénzügyi szektorukat. A görög krízis elhozta a klimaxot a közös európai valuta számára, ha a tagállamok nem tudnak komoly lépéseket tenni előre, akkor az eurózóna szét fog hullani darabjaira - teszi hozzá.
Megjelentek a renitens tagállamok
Annak idején az euró úgy jött létre, hogy a tagállamok elfogadták azokat a megkötéseket, melyeket a Maastrichti szerződés tartalmazott. A korábbi görög kormány ugyanakkor jelentősen túllépte ezeket a határokat. A tavaly októberben megválasztott görög kormány 12,7 százalékos költségvetési hiánnyal kellett, hogy szembesüljön, ez pedig az Unió vezetőit és a piacokat is sokkolta.
Görögország el tudta fogadtatni az EU vezetésével, hogy fokozatosan csökkenti deficitjét, azonban a jelek szerint a piacok nem fogadták el ezt a tervet. A görög adósságkockázati felár (CDS) továbbra is 3 százalék körül van, ami a legmagasabb az eurózóna tagjai között.
Soros figyelmeztet arra is, hogy a további megszorítások a gazdaság további visszaeséséhez vezethetnek Görögországban, ez pedig csökkenő adóbevételekkel és az államadósság GDP-hez viszonyított arányának emelkedésével járna. Mindez azt hozná magával, hogy az ország kockázati felára továbbra is magasan lenne, nem tudna visszatérni a korábbi szintekre.
Lenne megoldás
A magyar származású üzletember szerint van megoldás a görög válságra: az eurózóna tagállamainak közösen kellene eurókötvényeket kibocsátaniuk a lejáró görög adósságok 75 százalékáig. Ennek feltétele lehetne, hogy Athén teljesítse a vállalat deficitcsökkentést és saját maga finanszírozza a fennmaradó 25 százalékot.
A felvázolt forgatókönyvre azonban egyelőre nincs sok esély, mert Németország hajthatatlannak tűnik, nem akar mélyen a zsebébe nyúlni, hogy kihúzza a bajból a görögöket. éppen ezért egyéb, hevenyészett megoldások fognak születni - teszi hozzá Soros.
A szakember kiemeli, hogy a jelenlegi görög kormány igyekszik korrigálni elődének hibáit, ráadásul a korábbi merev elutasítás után mostanra a lakosság is egyre inkább belátja, hogy szükség van a megszorításokra.
Soros szerint Görögország megmentése még mindig nyitva hagyná az eurózóna jövőjének kérdését. Az összetákolt megoldások ugyanis hasznosak lehetnek a jelenlegi krízisben, de magukra hagyják Spanyolországot, Portugáliát vagy Íroroszágot, melyek szintén egyre nagyobb bajban vannak. Éppen ezért szerinte a megoldás egy a jelenleginél sokkal jobban működő európai kötvénypiac lenne.
Menedzsment Fórum
