A szakemberek szerint a piac és a hitelminősítők nyárig adhatnak időt a Széll Kálmán Tervnek, június vége-július eleje táján keményebb pozitív vagy negatív ítéletet mondhatnak attól függően, hogy a kormány tartani tudja-e az önmagának szabott határidőket - hangzott el az ISI Emerging Markets csütörtöki szakmai fórumán.
Németországban bízhatunk
A térségben gyakorlatilag minden ország gazdaságát kiemelten befolyásolják a német kilátások, melyek a kínai kereslettől függnek nagyban - emelte ki előadásában Suppan Gergely. A Takarékbank szakembere hozzátette: Németországban jelenleg foglalkoztatási csodáról beszélnek, a legfrissebb előrejelzések szerint idén akár 300 ezer új munkahely születhet. Az idei első félévben a prognózisok szerint a német gazdaság növekedése negyedéves bázison is elérhette a másfél százalékot.
"Az eladási adatok alapján az Audit, a Mercedest és a BMW-t a világ minden részén erőteljesen veszik, ez pedig beruházási kényszer elé állíthatja a német cégeket, hogy tartani tudják a kapacitásokat" - emelte ki Suppan. Szerinte ennek oka, hogy a feltörekvő országokban most kezd kialakulni egy olyan középosztály, mely megengedheti magának, hogy megvegye ezeket az autókat, ráadásul a kínai, illetve az indonéz piacban komoly perspektívák vannak.
Az említett beruházási kényszer miatt várhatóan Kelet-Európa felé fordul majd a német cégek figyelme, az anyaországban ugyanis már most is egymillió betöltetlen álláshely van. Suppan Gergely kiemelte: az évtized közepén Szlovákiát részben az autóipar emelte fel, ezért nem kell szomorkodnunk, hogy itthon is két nagy autógyár épül jelenleg.
"Az mindenképpen pozitív, hogy a növekedési fordulat a tavalyi év második felében megtörtént, idén várhatóan már nem csökken tovább a belső kereslet" - mondta előadásában Bartha Attila, a Kopint-Tárki kutatási igazgatója. A szakember szerint az államháztartás kilátásait tekintve már jobban állunk, mint a régió országai, hiszen mi már megtettük a szükséges lépéseket, amiket ők sem úszhatnak majd meg.
"A sok pozitívum mellett azonban nagyon figyelni kell az inflációra. A monetáris politikában és a kormány adópolitikájában kiemelt szerepet kell kapnia az infláció leszorításának" - tette hozzá Bartha.
Le kell másolni a szlovák példát
2004 és 2008 között bő három év alatt 12 százalékkal nőtt a foglalkoztatás Szlovákiában, ha ezt mi most meg tudnánk ismételni, akkor az 460 ezer új munkahelyet jelentene, amivel majdnem meglenne az áhított egymillió állás fele. "Nem az a kérdés, meg lehet-e csinálni az egymillió új munkahelyet. Meg kell csinálni ahhoz, hogy az államháztartás fenntartható legyen" - hangsúlyozta Suppan Gergely.
A Takarékbank elemzője hozzátette: annak idején Szlovákiát sem csak az autóipar emelte fel, az önmagában ennyi munkahelyet nem hozott volna létre. Északi szomszédunknál a Dzurinda-kormány reformjai is hozzájárultak a foglalkoztatottság növekedéséhez, ezekkel a reformokkal sikerült a kis- és közepes vállalkozásokat beindítani.
Nyárig adhatnak időt a hitelminősítők
"Hazánk kockázati megítélése tavaly április-májustól kezdődően szakadt el a régiótól, ez részben az új kormánnyal kapcsolatos várakozásoknak és csalódottságnak volt köszönhető. Ezt követte tavaly ősszel egy bizalmi válság, amikor már Romániától is elszakadt CDS-felárunk, mivel a kormány ahelyett, hogy reformokat jelentett volna be, válságadókat vezetett be" - idézte fel Suppan.
"Olyan, mintha a kockázati megítélésünk elszakadt volna a történelmi hagyományoktól, és Romániához kerültünk volna közelebb ebből a szempontból. Ez volt megfigyelhető a forint árfolyammozgásán is: a cseh korona helyett inkább a román lejjel mozgott együtt a magyar deviza az elmúlt hónapokban" - tette hozzá Bartha Attila.
A Kopint-Tárki kutatási igazgatója kiemelte, hogy Magyarország 2003 óta nem tudott közelebb kerülni Nyugat-Európához, ezért nem biztos, hogy hiba elvesztegetett évtizedről beszélni. Bartha Attila szerint hazánkat egészen 2008-ig egyértelmű, tendenciaszerű versenyképesség-romlás jellemezte.
Az elemző szerint hazánk még most is egy kicsit "félre van árazva", van még egy kis tér a CDS-felárunk csökkenése előtt. Szerinte ez akkor történhetne meg, ha kiárazódnának a további leminősítéssel kapcsolatos kockázatok. "Ha a Széll Kálmán Terv bejelentett intézkedéseit sikerül megvalósítani, akkor ez bekövetkezhet, de egy felminősítéshez lehet, hogy egy kicsit több kell majd a hitelminősítőknél" - tette hozzá.
"Most még kaptunk egy kis türelmi időt, de június vége-július eleje táján a hitelminősítők is keményebb pozitív vagy negatív reakciókkal állhatnak elő annak függvényében, hogy a kormány tartani tudja-e a megszabott határidőket" - mondta ezzel kapcsolatban Bartha Attila. Suppan Gergely hozzátette: első lépésben ne várjunk felminősítéseket a negatív kilátások mellett, először a kilátás stabilra javítása várható majd. Az elemző szerint a piac szempontjából fontos, hogy a Széll Kálmán Terv keretszámai tarthatók legyenek, és ne csak az exportra épüljön a növekedésünk.
Beke Károly
mfor.hu
