Az én ízlésem szerint túlságosan sok erőforrást irányzott elő a program arra, hogy meglévő hiteleket váltson le - mondja az InfoRádió Aréna című műsorában Surányi György. Szerinte itt lényegében csak egy jövedelemtranszferről van szó, az adófizetők felől a vállalkozók irányába.
Hozzátette: minél nagyobb hányada ennek a hitelvonalnak beruházásokat finanszíroz, annál nagyobb a pozitív hatása a gazdaságra. Abban az esetben, ha meglévő hitelek leváltásáról van szó, akkor a hitelkereslet szinte végtelenné tud válni.
Surányi szerint a 2,5 százalékos kamat túl alacsony. Ha az irányadó kamat mínusz 2 százalékon nyújtja a jegybank, akkor még mindig nagyon attraktív lenne az üzleti szféra számára. Így is tudna élénkíteni, de a szubvenció és a piactorzító hatás kisebb lenne.
Új javaslat a devizamentésnél: lakossági NHP?
A volt jegybankelnök úgy véli, a hitelek forintosítása jó irány, elviselhetetlen terhet pedig csak akkor jelent a bankszektornak, ha az a piaci árfolyamon történik (Matolcsy György szerdán azonban pont ezt a szándékot erősítette meg, miszerint az MNB bármikor kész devizát adni az átváltáshoz PIACI árfolyamon).
"Úgy gondolom, hogy a jegybanknak kellene hosszú lejáratú forinthitelt nyújtania, ha nem is 0 százalékos kamaton, de például az irányadó kamatnál két százalékkal alacsonyabban. Ehhez kellene, hogy a bankok hozzátegyenek valamekkora kamatmarzsot, és így nagyjából 5-6 százalékos nominális kamat mellett kellene hitelt nyújtaniuk az ügyfeleiknek, akik ebből visszafizetnék a devizatartozásaikat" - fejtette ki Surányi.
A visszafizetés pedig azon az árfolyamon történhetne, amelyen az MNB hozzájutott a devizához. Így az ügyfelek az árfolyamveszteségből nagyjából 10 százalékot takarítanak meg. A fentiek mellett pedig a hitelek lejáratának 5 éves hosszabbítására is szükség lenne, végeredményben így pedig 35-40 százalékkal csökkenhetne az adósok törlesztőrészlete - mondta az interjújában Surányi György.
Az azonban ebben az esetben sem lenne más, hogy a bankszektor komoly terhet viselne, hiszen az alkalmazott kamatmarzs jóval kisebb lenne, ráadásul a futamidő hosszabbítás is a bank terheit növeli. Ugyanakkor jelentősen csökkenne a nem fizető adósok aránya, ami ezt valamennyire ellensúlyozza. Surányi szerint egy ilyen forgatókönyv esetén az állam és a jegybank terhe közel 0 lenne Surányi szerint, hiszen a jegybank a forinthiteleken magasabb kamatot érhetne el, mint amit a devizatartalék kihelyezésén ér el.
szerk.: Surányi György javaslata első ránézésre logikusnak tűnik (emlékeztet a jelenleg futó vállati szektor Növekedi Hitel Programjának felépítésére), de a legnagyobb hibája pont az, hogy Matolcsy szerdán jelentette ki, a jegybank piaci árfolymon adna devizát a bankoknak, bár ennek ellenére, tárgyalási alapnak megfelelő lehet a volt jegybankelnök felvetése az adósok problémáját illetően.
mfor.hu
