Magyar és nemzetközi elemzők véleményéről közölt összeállítást hétfőn a Bloomberg, sok szakember szerint akár tíz forinttal is erősödhet a magyar fizetőeszköz az euróval szemben 2011-ben, ha beigazolódnak a kormány várakozásai, és majdnem mindenki visszalép az állami nyugdíjrendszerbe. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője úgy véli, a becsültnél jóval kisebb lehet a nyugdíjpénztárak külföldi eszközeinek összege, ráadásul sok a bizonytalanság a visszalépés és az átváltás körül.
Meglódulhatunk jövőre?
A kormány akár 3 milliárd dollárt (mintegy 600 milliárd forint) is átválthat egycsapásra, ami jelentős pozitív hatással lenne az árfolyamra - véli Koon Chow, a Barclays londoni elemzője. A szakember szerint ekkora összeg lehet a magánnyugdíjpénztárak portfóliójában külföldi eszközökben. Ha pedig a tagok visszalépnek, és az államkasszába kerül a vagyonuk, akkor az állam ezt az összeget forintra válthatja, ami keresletként jelenhet meg a piacon.
Hasonlóan vélekedik az UniCredit bécsi elemzője is: Tóth Gyula szerint ha a pénztárakban lévő devizaeszközöket átváltja a kormány, akkor akár 10 forinttal is erősödhet a magyar deviza az euró ellenében. Ő 800 milliárd forintra becsüli ennek a külföldi eszközállománynak a mértékét.
"Én nem beszélnék ekkora számokról: szerintem legfeljebb 500-600 milliárd forintnyi külföldi eszköz van a pénztáraknál, hiszen csak az utóbbi időszakban nyílt meg annak lehetősége, hogy jelentős mértékben fektessenek külföldi eszközökbe" - mondta az mfor.hu kérdésére Török Zoltán. A Raiffeisen Bank elemzője szerint további bizonytalanságot jelent, hogy egyelőre nem is lehet sejteni, mennyien fognak úgy dönteni, hogy visszalépnek az állami nyugdíjrendszerbe.
"Eleve nem gondolom, hogy mindenki visszalépne, legfeljebb 70 százalékot tartok elképzelhetőnek. Akinek viszonylag sok pénze gyűlt már össze a magánpénztárban, annak nem érdemes váltania" - tette hozzá a szakember.
Török Zoltán szerint ha mondjuk egy 150-200 milliárd forintos összeg megjelenik a devizapiacon, az jelentős ugyan, de ahhoz nem elég nagy, hogy jelentős és tartós forinterősödést idézzen elő.
Egyelőre arról is keveset tudni, hogy a kormány hivatalosan mekkora visszalépési aránnyal számol: november elején Naszvadi György, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára úgy nyilatkozott, hogy legalább 40 százaléka a nyugdíjpénztári tagoknak visszatér majd az állami rendszerbe.
Ellenkező irányba hat a hitelek törlesztése
A Raiffeisen elemzője szerint érdemes hozzátenni azt is, hogy ellentétes irányú folyamatok is vannak a piacon: a felvett devizahiteleket a magyar háztartásoknak vissza kell fizetniük, ami devizakeresletet támaszt a forinttal szemben.
"Ez utóbbi hatás ráadásul tartós és kiszámítható, míg a nyugdíjpénztári vagyon átváltásával kapcsolatban rengeteg a bizonytalanság, hiszen az átlépők aránya mellett azt sem lehet tudni, hogy a kormány milyen formában és ütemezéssel váltaná forintra a külföldi eszközöket" - emeli ki Török Zoltán.
A szakember szerint azt lehetetlen pontosan megbecsülni, milyen hatással lehet a forint árfolyamára a devizahitelek fizetése, hiszen az árfolyamra sok más tényező is hatással van. Az biztos, hogy a hitelek fizetése évekig tartós keresletet támaszt a devizapiacon.
Beke Károly
mfor.hu
