Hozzátette azonban, hogy "minden eshetőséggel számolva" új megállapodást szeretnének az IMF-fel, hogy ha Szerbia szorult helyzetbe jut, meglegyen a hitelfelvétel lehetősége.
A miniszter szerint az országnak egyelőre azért nem kell külső pénzinjekció, mert valutatartalékai háromszorosan múlják felül a forgalomban lévő pénz mennyiségét. Belgrád ugyanakkor - a világméretű financiális válságra való tekintettel - igényli az IMF tanácsait.
A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége október 28-a óta folytat megbeszéléseket Belgrádban, elsősorban a jövő évi szerb költségvetésről, amelynek átalakításáról most tárgyal a parlament.
Az IMF-delegáció tárgyalásairól hivatalosan alig szivárog ki valami, de sajtóhírek szerint a nemzetközi szakértők figyelmeztették tárgyalópartnereiket: nagyon veszélyes a jövő évre jósolt 50 milliárd dináros (több mint 160 milliárd forintos) költségvetési hiány. Arra is felhívták a belgrádi illetékesek figyelmét, hogy ha beváltják a tavaszi választási kampány során tett egyik ígéretüket, és az átlagnyugdíjat felemelik az átlagbér 70 százalékára, az országnak nem marad pénze olyan fontos, a további fejlődés szempontjából létfontosságú beruházásokra, mint a Magyarországot Macedóniával összekötő autópálya, a 10-es európai korridor.
Radovan Jelasic, a Szerb Nemzeti Bank elnöke egy hétfői belgrádi tanácskozáson - tisztán pénzügyi szempontokból kiindulva - azt tanácsolta a kormánynak, hogy a jövő évre az idei szinten rögzítse a 1,5 millió nyugdíjas ellátását és a 400 ezer közalkalmazott bérét. Hozzátette azonban, hogy ez - a választási kampányban tett ígéretek miatt - politikai kérdés, amelynek eldöntésétől a kormány stabilitása függ.
