A találkozón megvitatták az MNB elnöke által részletesen ismertetett, a felelős hitelezésről szóló szabályozási javaslatot. A közlemény szerint a bankszövetség bár támogatja a hitelezés rendszerszintű kockázatainak enyhítését, a konkrét javaslat számos pontját vitatja. A felek megegyeztek, hogy az egyeztetéseket szakértői szinten folytatják - tartalmazza a közlemény.
Az MNB október elején kezdeményezte a devizahitelezés kockázatait csökkentő szabályozás mielőbbi megalkotását a Pénzügyminisztériumnál (PM). A jegybank a javaslat szerint szigorítaná a hitelezési feltételeket, a törlesztés/jövedelem és a hitel/fedezet arányt úgy állapítanák meg a forint-, az euró- valamint egyéb devizaalapú hitelekre, hogy tükrözze a kockázatokat, így a devizahitelekre szigorúbb feltételek vonatkoznának.
Az MNB a javasolt szabályozással szeretné megakadályozni, hogy a jövőben a mostanihoz hasonló kockázatok épüljenek fel. A magyar lakosság az elmúlt években ugyanis egyre inkább eladósodott, méghozzá devizában, tavaly a háztartások által felvett hitelek 80 százaléka már devizahitel volt.
A háztartások túlzott eladósodottsága, a devizahitelek nagyfokú árfolyam-érzékenysége, valamint a bankrendszer forrásainak megújítási kockázatai pedig az MNB szerint jelentősen megnövelik az ország sérülékenységét és a magyar államadósság finanszírozási költségeit, s korlátozzák a monetáris politika mozgásterét.
Az MTI információi szerint a jegybank javaslata megtétele előtt sem a felügyeleti társszervekkel, sem a bankok érdekvédelmi szervezetével nem konzultált. A bankokat derült égből villámcsapásként érte a javaslat.
A bankszövetség támogatja a pénzügyi stabilitást szolgáló javaslatokat, egyetért a saját erő, az ingatlanérték/hitel arány egyfajta limitálásával, a jövedelemarányú korlátozást azonban elutasítja. Erdei Tamás az MTI-nek korábban azt mondta: az MNB javaslata nem csupán a devizaalapú hiteleket korlátozná, hanem valamennyi lakáshitelt visszafogná, az igénylők jelentős része számára lehetetlenné tenné a hitelhez jutást.
Oszkó Péter pénzügyminiszter vasárnap este úgy nyilatkozott: nem folytatható, amit az ország az elmúlt években csinált, olyan szabályozást azonban nem szabad elfogadni, amely teljesen megöli a lakossági hitelezést.
A javaslatcsomagnak Oszkó szerint van olyan része, ami logikus, akár időszerű is lehet, és annak jövőbeni garanciáját biztosítja, hogy ne legyen túlzott az eladósodás, így a hitelfedezeti korlát akár azonnal bevezethető lenne. A szabályozás hatályba lépése a miniszter szerint a jövő évnél korábban semmiképpen nem elképzelhető, és nem is sürgető, hiszen nincs olyan mértékű hitelezés, ami jelenleg kockázatokat okozna.
MTI/Menedzsment Fórum
