A magyar kormány két miniszterének előbb befejeződött tájékoztatója során világossá vált, hogy a kormányt nem érte felkészületlenül az Európai Bíróság mai döntése a menekültek befogadásának elbírálásáról szóló kvótaügyben. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Trócsányi László igazságügyi miniszter szavai arra engednek következtetni, hogy a magyar kormány egy felépített stratégia szerint viszonyul az uniós csúcsszervezet által indított eljáráshoz.
Trócsányi László
A leglényegesebb állítása az volt a két miniszternek, hogy a magyar kormánynak nincs dolga a döntéssel. Egyrészt, mert nem lehet fellebbezni, de ami fontosabb: a magyar kormány szerint az ítélet nem a menekültek befogadásáról szólt, pusztán azt szentesítette, hogy az arról szóló tanácsi dokumentum érvényes. A dokumentumot egyébként azért támadta meg Magyarország és Szlovákia, mert szerintük nem azt az álláspontot - az önkéntesség elvét - tükrözte, mint amiről megállapodtak a tanácsi ülésen.
Az Európai Bizottság nem a felperes államoknak adott igazat. Most az Európai Bizottságon a sor, nekik kell lépniük, ha kifogásolni valójuk van a magyar állásponttal kvótaügyben - hangsúlyozta többször is az igazságügyi miniszter a parlamentben tartott tájékoztatón. Trócsányi egyébként kifogásolta, hogy a bizottság az ügyben folytatott levelezés során a korábban megszokott két hónapnál rövidebb határidőket jelölt meg a nyár folyamán, amikor pedig a bizottság munkatársai szabadságon voltak, tehát nem is foglakozhattak a rendben visszaküldött válaszokkal az érkezésükkor.
A kvótáról szóló döntés végrehajtásának határideje idén szeptember végén lejár. A magyar állam feltételezhetően arra játszik, hogy ha a bizottság kifut az időből, és nem viszi újabb jogi fórum - az Európai Bíróság - elé az ügyet, akkor az idő megoldja majd ezt a kérdést. Brüsszel pedig vélhetően akként tekint majd a mai bírósági döntésre, mint ami kötelezi a tagállamokat a kvóta szerinti befogadás végrehajtására. Újabb jogi csata indul tehát Brüsszel és Budapest között.
mfor.hu
