Majdnem mindenki többet fizethet
A Nemzeti Közlekedési Hatóság a 2010-es költségvetés szerint 5,9 milliárd forintot kell, hogy befizessen idén a költségvetésbe, ez a tervezet szerint jövőre 6,3 milliárdra (6,78 százalékos növekedés) emelkedik. A befizetés ütemezése nem változik: az első három negyedév vonatkozásában a negyedévet követő hó 20. napja, a negyedik negyedévben december 10-e.
Hasonló mértékben emelkednek a médiahatóság befizetései is 2011-ben: míg idén a Nemzeti Hírközlési Hatóság esetében 8,6 milliárdot irányzott elő a költségvetés, a jövő évi büdzsé tervezetében 9,4 milliárd forintos (9,3 százalékos emelés) befizetési kötelezettség szerepel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) neve mellett. Az NMHH esetében az ütemezés szerint február 20-tól július 20-ig havonta 600 millió forintot, valamint augusztus 20-tól december 10-ig havonta 838 millió forintot, továbbá december 20-ig 838,9 millió forintot vár a kormány.
A médiahatóság befizetései tartalmazzák a szolgáltatók frekvenciahasználati díjait, így a plusz 800 millió forintos befizetés akár ezek emelését is jelentheti. Korábban már lehetett hallani arról, hogy a kormány többet szedne be a cégektől, ezzel kapcsolatban augusztus végén Mátrai Gábor, az NMHH elnökhelyettese úgy nyilatkozott az mfor.hu kérdésére, hogy a tárgyalások zajlanak, a fő cél egy átláthatóbb, kiszámíthatóbb díjstruktúra bevezetése.
"Célunk az is, hogy a jelenlegi frekvenciadíj-bevételek ne csökkenjenek, ugyanakkor bevezetnénk az úgynevezett sávdíjat, amely a szolgáltatók számára az egyszerűbb kalkulációt segíti elő. Mindezek segítségével megteremthető lenne a hatékonyabb frekvenciahasználat, hiszen jelenleg is vannak olyan sávok, mely a mobilszolgáltatók rendelkezésére állnak, de nem használják ki őket" - tette hozzá Mátrai.
Plusz 4 milliárd a PSZÁF-tól
Többet fizethet jövőre a Magyar Energiahivatal is, mely az idei bő 1 milliárd után jövőre több mint 1,1 milliárd forintot (10%) kell, hogy betegyen a közös kasszába. A földhivataloktól az idei 3,7 milliárd után 2011-ben 3,9 milliárdot (5,4%) vár a kormány.
Ennél is érdekesebb, hogy a 2011-es költségvetésben szerepel egy 4 milliárd forintos összeg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) neve mellett, mely az idei költségvetésben nem található meg.
Ugyanakkor a PSZÁF már az idén is fizetett: egy januárban kelt kormányrendelet szerint először 500 millió forintot kellett a krízisalapba utalniuk, majd ennek módosítása után szeptember végéig hajtott be rajta 5 milliárdot a kormány. Azaz a jövő évi 4 milliárdos teher nem újdonság, csak tavaly még a költségvetési törvény elfogadásakor nem került be a jogszabályba, utólag írták elő.
A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak a többiekkel ellentétben kevesebbet kell fizetnie jövőre: az idei 1,4 milliárdos befizetés 100 millióval csökken a költségvetés tervezete szerint. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal pedig ugyanúgy 364,1 millióval járul hozzá majd az államkasszához, mint 2010-ben.
Az összes állami hatóságnak együttvéve majdnem ötmilliárddal többet kell betolnia jövőre a kasszába, mint idén, bár a fentiekből látszik, hogy ez nagyrészt a PSZÁF 4 milliárdjának köszönhető. Így 2011-ben 26,5 milliárdos bevétel származhat ezekből a forrásokból a tervek szerint az idei 21,4 milliárd után.
A költségvetés ráadásul retorziót is tartalmaz arra az esetre, ha valaki nem fizetne: "Ha az államháztartásért felelős miniszter, valamint a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter irányítása alá tartozó, költségvetési szervek a befizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a hiányzó összegre fejezeti tartalékot kell képezni, és a befizetést legkésőbb 2011. december 20-áig teljesíteni kell" - olvasható a 2011-es tervezetben.
Beke Károly
mfor.hu
