- Mennyire volt kemény tárgyalópartner a kormány a Bankszövetség javaslatait illetően?
- A Bankszövetség egy átfogó csomagot készített, a fő irányelveket fektettük le, amiket mindenki elfogadott, minden lakossági devizahiteles számára tartalmazott megoldásokat. Ezeknek az elveknek a mentén folyamatos, hosszú egyeztetéssorozat volt kemény szakmai vitákkal, de lényeges, hogy folyamatosan szakmai talajon maradtunk, mindenkinek az volt az érdeke, hogy lére jöjjön ez a megállapodás. (lásd: Íme, a részletek: így mentik meg a devizaadósokat)
- A végső megállapodás mennyiben tükrözi a bankok eredeti álláspontját?
- Az eredeti javaslatban, mint mondtam, csak az elveket fektettük le, azokat tükrözi is a megállapodás.
- A bankok egyik legfőbb feltétele az volt, hogy a végtörlesztés minél előbb lezáruljon, januártól ne legyen folytatása, ezen a téren sikerült érvényesíteni az álláspontjukat.
- A végtörlesztést a bankok szakmailag nem megfelelő, és a jogot is figyelmen kívül hagyó megoldásnak tartották és tartják. Az aláírt megállapodás gyakorlatilag annyi újdonságot tartalmaz a végtörlesztést illetően, hogy aki ezzel él, az január végéig igazolja azt, hogy rendelkezésre áll a pénz a végtörlesztéshez. Ezzel azt akartuk elérni, hogy tényleg csak azok vegyék igénybe a lehetőséget, akik komolyan gondolják, és ehhez megvannak az eszközeik is.
- A kormány és a bankok megállapodása alapján a végtörlesztésből eredő veszteségek 30 százalékát a pénzintézetek leírhatják az idei bankadó összegéből. Ezzel számításaik szerint mennyi lesz a különadó pontos összege 2011-ben?
- A végtörlesztést önmagában mindig elhibázott lépésnek tartotta a bankszektor, ebben a tekintetben a kormány most elfogadott egy részleges kompenzációt. Tavaly a 200 milliárd forintnyi bankadóból 120-130 milliárd jutott a bankszektorra, ez fog csökkenni. A pontos mértéket azonban csak akkor tudjuk megmondani, ha majd látjuk a végső számokat a végtörlesztéssel kapcsolatban, becsléseket most nem szeretnék mondani.
- A 30 százalékos leírás a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy az állam egy éven belül lejáró állampapírt ad a bankoknak, akik vállalják, hogy ezt a lejáratig tartják. Ennek van jelentősége az állampapírpiac szempontjából, vagy csak technikai jellegű kikötés?
- Ez egy kormányzati javaslat volt. Ma a magyar állampapírok teljesen biztonságosnak minősülnek, ezért én ezt alapvetően technikai elemnek tekintem.
- A 90 napon túli késedelembe esett ügyfelek esetében a megállapodás arról szól, hogy egyrészt forintosítják a hitelüket, másrészt a tartozás negyedét elengedik.
- Annyi fontos kitétel szerepel még ebben: az ügyfélnek nyilatkoznia kell arról, hogy késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállt jelentős, igazolható romlás volt. Ennek oka az, hogy ne az úgynevezett potyautasok tudjanak élni ezzel a kedvezményes lehetőséggel, hanem azok, akik ténylegesen nehéz helyzetbe kerültek, például elveszítették a munkahelyüket.
- A késedelmes hitelek forintosítása a 2012. március 15. és április 15. közötti jegybanki középárfolyam átlagán történik. Ennek mi a jelentősége az ügyfelek szempontjából?
- A cél az volt, hogy a nagyon hektikus árfolyamingadozás senki ne érintsen nagyon hátrányosan, erre szolgál az átlagárfolyam alkalmazása, ami egy technikai megoldás. Az érintett ügyfelek március 15-ig jelezhetik a bankjuknál azt, hogy élni szeretnének ezzel a könnyítéssel, ezt követően a bankok feldolgozzák az igényeket, ez alatt az időszak alatt számítják majd az átlagárfolyamot.
- Megállapodtak arról is, hogy a Nemzeti Eszközkezelő 2014-ig összesen 25 ezer lakást vásárol meg a bankoktól, illetve fontos módosítás a korábbiakhoz képest, hogy nem csak a kettő vagy több, hanem az egygyermekes családokat is érinti ez a lehetőség. Ezt a bankok javasolták?
- Ez a Bankszövetség javaslata volt, így az Eszközkezelő már minden gyermekes családot véd, megvalósulhat az a cél, hogy kisgyermek minden esetben fedél alatt maradhasson. A mi adataink alapján úgy értékeltük, hogy nagyjából 25 ezer magyar családnak lesz ilyen jellegű segítségre szüksége, a kormány három év alatt vállalta azt, hogy ekkora mennyiségű lakást átvesz.
- Az eddig rendben fizető ügyfeleknek gyakorlatilag az idén májusban bejelentett árfolyamgát meghosszabbítását kínálják fel, 2012 végéig bárki jelezheti azt, hogy 180 forintos frank- 250 forintos euró- vagy 2,5 forintos japán jen árfolyam mellett szeretné törleszteni a hitelét. Ebben lesz bármilyen fontos változás a korábbi árfolyamgáthoz képest?
- Van egy nagyon lényeges eltérés: az eddigi megoldásban a gyűjtőszámla-hitel kamatozott, ezentúl ez a hitel kamatmentes lesz, ezt a terhet fele-fele arányban vállalja a kormány a bankokkal.
- Ezzel az árfolyamgáttal hány ember élhet?
- Ha valaki az árfolyamgát kamatmentes üzenetét megérti, akkor azt gondoljuk, hogy a lehető legszélesebb kör élni fog a lehetőséggel. Szerintünk gyakorlatilag minden devizahiteles élni fog ezzel.
- Mi történik akkor, ha mondjuk a felkínált ötéves időtávon az árfolyamküszöb alá csökken az árfolyam?
- Ahogy a mai jegyzőkönyv is tartalmazza, akkor a piaci árfolyamon fog történni a törlesztés, hiszen ekkor az árfolyam a kedvező oldalon kikerül a védett sávból.
- A csütörtökön aláírt megállapodás végén szerepel egy növekedési paktum, mellyel kapcsolatban február végéig szeretnének megállapodni a kormánnyal. Ezzel kapcsolatban mik a Bankszövetség alapelvei?
- A javaslatokat januárban és februárban fogjuk kidolgozni, ezért konkrétumokat nem tudok egyelőre mondani. Ugyanakkor vannak olyan alapelvek, melyek a kormánynak is fontosak. Szeretném a figyelmet felhívni arra a tényre, hogy 2 százalékos vállalati hitelállomány-bővülés egy százalékos gazdasági növekedést hoz magával, ennek érdekében növelni kell a vállalati hitelek kihelyezését. A magyar banki szektor elkötelezett az ország fejlődése érdekében, de azt látni kell, hogy az európai folyamatok hatalmas forrásokat kötnek le a magyar bankok és tulajdonosaik részéről, ennek egy része a különböző államok finanszírozásából, másik része pedig a szigorodó szabályozásból és az emelkedő tőkekövetelményekből fakad.
- A csütörtöki sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a kormány 300, a bankok pedig 600 milliárd forintos terhet vállalnak magukra. Ez hogyan oszlik meg a fenti intézkedések között?
- Mi a pontos összeget ma még nem tudjuk megmondani, mivel ehhez tudnunk kellene a jövő évi árfolyamokat vagy a végtörlesztők pontos számát. Én összességében úgy fogalmaznék, hogy több százmilliárd forintos terhet vállalnak magukra a bankok.
- Az arányok helytállók lehetnek a kormány és a bankok terhei között?
- Nagyon sok a bizonytalansági tényező, ezért nehéz a pontos arányokat megfogalmazni. Azt gondolom, hogy a magyar bankok megtették a maximális tehervállalást, hiszen ma a bankrendszer a leginkább sújtott ágazat, mivel a gazdaság minden negatív következménye lecsapódik a portfólióminőségben, illetve a többi ágazathoz képest a legnagyobb terheket kapta.
- Akkor ezzel a megállapodással a bankok "elmentek a falig"?
- A bankok már régóta túlterhelten működnek, amennyiben a pénzintézetek terhelése normális szintre csökken, akkor tud a szektor a gazdasági növekedés érdekében hatékonyan működni.
Beke Károly
mfor.hu
