Tállai András szerdán az Országgyűlésben a 2014-es zárszámadás vitáját megnyitva úgy értékelt, tavaly a magyar gazdaság szektorai erősödtek, a növekedés már 2013-ban fenntartható pályára állt, és ennek köszönhetően a 2014-ben újabb lendületet vett a gazdaság. A fizetési mérleg többletet ért el tavaly, az államháztartás hiánya pedig lényegesen 3 százalék alatt maradt. A beruházások 14 százalékkal, rekordmértékben bővültek, a lakossági fogyasztás 1,8 százalékkal nőtt 2014-ben.
Tavaly a nemzetgazdasági szintű foglalkoztatás rendkívüli mértékben, 208 ezer fővel bővült 2013-hoz viszonyítva. Az államtitkár közlése szerint 61,8 százalékot elérő foglalkoztatási ráta az elmúlt 16 év legkedvezőbb értéke. A foglalkoztatottak száma az uniós tagállamok között Magyarországon növekedett harmadik legnagyobb mértékben, az aktívak számát tekintve pedig Magyarországon ment végbe a legnagyobb emelkedés a visegrádi országok közül. 2014-ben a lakossági fogyasztás 1,8 százalékkal nőtt a 2014-hez képest; a mezőgazdasági termelés a tavaly 14 százalékos növekedést mutatott, az építőipar szintén dinamikusan nőtt. A bruttó és nettó átlagkeresetek a nemzetgazdaság egészében egyaránt 3 százalékkal növekedtek, míg a reálbérek 3,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak visszafogott emelkedése miatt.
2014-ben a külső egyensúly is kedvezően alakult, az exportteljesítmény ismét jelentősen emelkedett. Ezen belül az áruforgalom egyenlegében az új autóipari kapacitásokból fakadó exporttöbblet eredményezett számottevő növekedést. Elmondta, hogy 2014-ben 0,2 százalékos átlagos árcsökkenést regisztráltak Magyarországon. Ezt a globális olaj- és élelmiszer-árcsökkenéssel, az alacsony külföldi inflációs környezettel, illetve a rezsicsökkentéssel magyarázta.
Beszélt arról is, hogy 2014-ben olyan, az államháztartási egyenleget javító intézkedéseket vezetettek be, amelyek az állam működési kiadásainak csökkentését szolgálták. Az év második felében ezeket visszavonták, sőt a gazdasági növekedés felfutását követően további többletkiadásokat is teljesítettek. Ezek közé sorolta a közútfenntartási kiadásokat, az ekáer bevezetését, valamint az Eximbank tőkeemelését.
Tavaly az államháztartás pénzforgalmi hiánya az 1121,5 milliárd forintos módosított törvényi előirányzattal szemben 713,5 milliárd forintban teljesült, mely a GDP 2,2 százaléka. Hozzátette: az úgynevezett kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti hiánya is kisebb lett a kitűzött célnál, a GDP 2,9 százaléka helyett 2,5 százalékában teljesült, ugyanezen módszertan szerint számított adósságrátája pedig 76,2 százalékra mérséklődött az előző évi 76,8 százalékról.
Az NGM államtitkára az önkormányzati finanszírozásról azt mondta, hogy az a 2013-ban bevezetett feladatalapú támogatási rendszerben folytatódott tovább, amelynek finomhangolását elvégezték, így az önkormányzatok igényein és visszajelzésein alapuló, strukturális kiegyenlítést szolgáló kiegészítő támogatások a 2014-ben már beépültek az alapfinanszírozásba. Rámutatott arra is, hogy az önkormányzatok adósságállománya a lezárult adósságkonszolidációnak köszönhetően 2014 végére gyakorlatilag "jelentéktelen mértékűvé", 31,2 milliárd forintra zsugorodott, ami az előző évinek mintegy 6,8 százaléka.
Az európai uniós költségvetési kapcsolatok 2014-es mérlege az előző évekhez hasonlóan ismét jelentős aktívumot mutatott. Magyarország nettó pozíciójának egyenlege 1635 milliárd forint, amely nagyságrendjét tekintve megegyezik a 2013-as összeggel.
Mind a Nyugdíjbiztosítási Alap, mind az Egészségbiztosítási Alap többlettel zárta 2014-et - ismertette. A nyugdíjbiztosítás esetén a 7,5 milliárd forintos többletet a gazdasági növekedést előidéző folyamatok kedvező alakulásával, a foglalkoztatás bővítéséből származó többletbevétellel magyarázta. Az államtitkár szerint a kiadások legnagyobb tételét a nyugellátási kiadások jelentették, melyek összességükben 2915 milliárd forintot tettek ki. Kiemelte, hogy a nők részére biztosított, 40 év jogszerző idő megléte esetén igénybe vehető nyugdíjjogosultságra 2014-ben mintegy 164 milliárd forintot fordítottak. A nyugellátási kiadások tavaly 2 millió 207 ezer embernek 2,4 százalékos mértékű nyugdíjemelést tettek lehetővé, amelyek - a nyugdíjas fogyasztói kosárra számított mínusz 0,6 százalékos inflációt is figyelembe véve - a nyugdíjak vásárlóerejének 3 százalékos növekedését eredményezték.
Az Egészségbiztosítási Alap költségvetési egyenlege 0,4 milliárd forint többletet mutat - közölte Tállai András. Elmondása szerint a járulékbevételekből és a hozzájárulásokból 896,9 milliárd forint befizetés keletkezett, mely jóval magasabb lett a tervezettnél, ennek meghatározó indoka a vártnál magasabb bruttó bér- és keresettömeg-növekedés volt.
Az államtitkár kitért arra, hogy a gyógyító-megelőző ellátásra a tervezetthez képest 13,8 milliárd forinttal több kiadás jutott, és a kormány intézkedéseinek eredményeként további 10 milliárd forint többletforrást is kapott az egészségügy.
MTI
