<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Kovács László, az Európai Unió adó- és vámügyi biztosa szerint az uniós tagállamokban érvényesítendő társasági adóval kapcsolatban az Európai Bizottság (EB) az adóalap egységesítését kívánja elérni már a közeljövőben. Az EU biztosa ezt a Budapesten pénteken megrendezett Adózás Európában című konferencián mondta.

A vám- és adóügyi biztos hangoztatta: "szó sincs arról, hogy az EB az adókulcsok harmonizálását akarná elérni a társasági adó esetében, sőt arra az álláspontra helyezkedik, hogy az adóalap-harmonizáció is csupán azoknál a cégeknél érvényesüljön, amelyek az egységes európai piacra termelnek". Azok a vállalkozások viszont, amelyek csupán egy-egy nemzetállam piacain adják el árujukat, szolgáltatásaikat, a jövőben is választhatnák a nemzeti adóztatást, annak elveit.

Kovács László a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón elmondta: az EB azt szeretné elérni, hogy a társasági adó esetében az adóalapot egységes elvek alapján számítsák az egyes tagországokban. Az új szabályokat az EB már 2008-ban be kívánja nyújtani az unió illetékes döntéshozó intézményeinek. Kovács László azonban "már boldog lenne", ha azokat 2010-ben bevezetnék.

A biztos kiemelte, hogy az egységes adóalap számítás különösen a kis- és közepes cégek számára lenne kedvező. Az uniós piacon már jelenlévő multinacionális cégek ugyanis napjainkban is el tudnak érni bizonyos adózási könnyítéseket a különböző országok eltérő adózási szisztémáit figyelembe véve.

Elmondta: az egységes adóalap számítás alapelve a konszolidáltan történő elszámolás lehetne, amely a veszteségeket és a nyereségeket is tekintetbe veszi egy-egy adott vállalkozás vagy vállalatcsoport uniós szintű társasági adóalapjának kiszámításánál.

Szikora János, az APEH elnöke a sajtótájékoztatón arról szólt, hogy az unió egyes tagállamainak adóhatóságai között erősödik az együttműködés, az információcsere. Az APEH elnöke kiemelte, hogy a magyar adóhatóság jelenleg öt nagy, több országot érintő ellenőrzésben működik együtt más uniós tagállamok adószerveivel, ebből négy már folyamatban van, egy ellenőrzés pedig előkészítés alatt áll.

Kupa Mihály volt pénzügyminiszter kifejtette: a magyar adózás rendszere megfelel az Európai Unió normáinak, a legnagyobb gond az, hogy rendkívül bonyolult. A konvergenciafolyamatot tekintetve nem valószínű, hogy a konvergencia ideje alatt csökkenteni lehet az adóterhelést.

Az adómértékek csökkentéséhez mindenképpen szélesíteni kell az adóalapot. Hosszabb távon azonban meg kell érteniük a magyarországi döntéshozóknak, hogy az unión belül az egyes tagállamok versenyképességét két lényeges elem határozza meg, a termelékenység az adott államban és az ország adórendszere.

Bod Péter Ákos, a jegybank volt elnöke, egyetemi tanár rámutatott, hogy a közép-kelet-európai országokban, "sors- és versenytársainknál" mindenütt nagyobb a gazdasági növekedési rátája, mint Magyarországon, ezért a következő évek legnagyobb kihívása a gazdasági növekedés ütemének növelése. Már a 2008-as költségvetésben olyan változtatásokat kellene elérni az adórendszert tekintve, amelyek az ország versenyképességét javítják - mondta Bod Péter Ákos.

MTI/Menedzsment Fórum

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.