Kovács László a konferencia szünetében tartott sajtótájékoztatón elmondta: az EB azt szeretné elérni, hogy a társasági adó esetében az adóalapot egységes elvek alapján számítsák az egyes tagországokban. Az új szabályokat az EB már 2008-ban be kívánja nyújtani az unió illetékes döntéshozó intézményeinek. Kovács László azonban "már boldog lenne", ha azokat 2010-ben bevezetnék.
A biztos kiemelte, hogy az egységes adóalap számítás különösen a kis- és közepes cégek számára lenne kedvező. Az uniós piacon már jelenlévő multinacionális cégek ugyanis napjainkban is el tudnak érni bizonyos adózási könnyítéseket a különböző országok eltérő adózási szisztémáit figyelembe véve.
Elmondta: az egységes adóalap számítás alapelve a konszolidáltan történő elszámolás lehetne, amely a veszteségeket és a nyereségeket is tekintetbe veszi egy-egy adott vállalkozás vagy vállalatcsoport uniós szintű társasági adóalapjának kiszámításánál.
Szikora János, az APEH elnöke a sajtótájékoztatón arról szólt, hogy az unió egyes tagállamainak adóhatóságai között erősödik az együttműködés, az információcsere. Az APEH elnöke kiemelte, hogy a magyar adóhatóság jelenleg öt nagy, több országot érintő ellenőrzésben működik együtt más uniós tagállamok adószerveivel, ebből négy már folyamatban van, egy ellenőrzés pedig előkészítés alatt áll.
Kupa Mihály volt pénzügyminiszter kifejtette: a magyar adózás rendszere megfelel az Európai Unió normáinak, a legnagyobb gond az, hogy rendkívül bonyolult. A konvergenciafolyamatot tekintetve nem valószínű, hogy a konvergencia ideje alatt csökkenteni lehet az adóterhelést.
Az adómértékek csökkentéséhez mindenképpen szélesíteni kell az adóalapot. Hosszabb távon azonban meg kell érteniük a magyarországi döntéshozóknak, hogy az unión belül az egyes tagállamok versenyképességét két lényeges elem határozza meg, a termelékenység az adott államban és az ország adórendszere.
Bod Péter Ákos, a jegybank volt elnöke, egyetemi tanár rámutatott, hogy a közép-kelet-európai országokban, "sors- és versenytársainknál" mindenütt nagyobb a gazdasági növekedési rátája, mint Magyarországon, ezért a következő évek legnagyobb kihívása a gazdasági növekedés ütemének növelése. Már a 2008-as költségvetésben olyan változtatásokat kellene elérni az adórendszert tekintve, amelyek az ország versenyképességét javítják - mondta Bod Péter Ákos.