A második negyedéves inflációs jelentésében először adott rövid távú előrejelzést a fogyasztói árak várható alakulásáról a jegybank. A június közepén publikált elemzés szerint júniusra éves összevetésben 0,3 százalékos deflációt vártak. A KSH által pénteken közölt tényadat pontosan ilyen mértékű árcsökkentést mutatott ki. A jegybanki előrejelzés tehát hajszálpontos lett, miközben a nagy londoni bankházak által számolt értékek - az MTI összeállítása szerint - mínusz 0,2 és plusz 0,1 százalékos sávban mozogtak.
A jegybank szakértői a június 18-ig rendelkezésre álló adatok alapján egészen szeptemberig számolták ki a várható éves inflációs pályát, értelemszerűen egyre nagyobb bizonytalansági tényezők mentén. Mindenesetre a legvalószínűbb forgatókönyv szerint az MNB arra számít, hogy júliusban 0,1 százalékra fog enyhülni a defláció, amit augusztusban 0,1 százalékos infláció követ, majd az éves árindex szeptemberben éri el mélypontját 0,4 százalékos defláció mellett.
Az éves pénzromlási ütem következő hónapokban várható "ugrálását" alapvetően bázishatások magyarázzák. (A szeptemberi 5,7 százalékos villamos árcsökkentés nagyrésze majd csak októberben lesz kimutatható.) Ahogy az alábbi ábrán is látható, a tavalyi évben bekövetkezett árváltozások hatása az idei inflációs mutatókra szeptemberben lesz negatív értelemben a legmagasabb (a pénzügyi tranzakciós díjak, a taxiárak, és a dohány kiskereskedelmi árának emelkedése miatt), így a jegybank az ősz első hónapjára várja a deflációs "csúcsot". Ezt követően viszont, főleg a tavaly novemberi második rezsicsökkentés hatásának bázisból történő kiesését követően, növekedhet az infláció üteme. 2015-ra a jegybank már 2,5 százalékos inflációval számol.
Jelenleg egyébként elsősorban a háztartási energia, fűtés húzza le az inflációt, mely rezsihatások novembertől fokozatosan ki fognak esni (ahogy idén januárban is volt egy megugrás), fokozatosan emelve a pénzromlás ütemét.
mfor.hu
