Az internetadóval kapcsolatos brüsszeli bírálatában Neelie Kroes digitális ügyekben illetékes EU-biztos érvként hozta fel, hogy Magyarországon az internethasználat elmarad az uniós átlagtól. Ez igaz, bár egyáltalán nem tartozunk a sereghajtók közé.
A magyar háztartások 71 százalékában van internet, amely csak 8 százalékponttal marad el a 28 uniós ország 79 százalékos átlagától. Ezzel az államok rangsorában valahol az alsó harmad tetején foglalunk helyet, leelőzve olyan államokat, mint Spanyolország (70), Portugália (62), vagy Olaszország (69). A visegrádi országok ugyanakkor nálunk előrébb tartanak, a lengyelek 72, a csehek 73, a szlovákok pedig 78 százalékkal. Még az EU vezető gazdasági hatalmában, Németországban is van 12 százaléknyi háztatás, amely nincs rákötve az internetre – derül ki az Eurostat adataiból.
Ha egy kicsit számolgatunk, akkor hamar kiderül, hogy kicsivel több, mint 1 millió háztartásba kell elvinni még a netet – a kormány által ígért - 2018-as céldátumig. 2012-ben ugyanis 3,77 millió háztartás volt Magyarországon, amely elég stabil szám, nem sokat változott az évek során. Itt jön be azonban egy komoly probléma, mégpedig a magyar társadalomban húzódó egyre szélesebb szakadék. Az internet ma már annyira alapvető, és a mobiltechnológiának hála nem sok olyan szeglete van az országnak, ahova - ha nem is a 3G vagy az LTE – valamilyen sebességgel eljut a net, ha 2014 valakinek nincs, ott mélyebb gondok húzódhatnak meg. Vagy olyan szegénységben élnek, hogy még egy párezer forintos csomag is kifizethetetlen, nem beszélve az informatikai eszközökről, vagy egyszerűen nincs igény a világhálóra.
Az Eurostat ezért kérdőíves módszerrel - vélhetően a nemzeti statisztikai hivatalok közreműködésével - megvizsgálta, hogy azokban a háztartásokban, ahol nincs bekötés, ott milyen okok vezettek ehhez az állapothoz. Ezekben a felmérésekben Magyarország csúnyán elvérzik, ugyanis azt az indokot, hogy az előfizetés drága, a válaszadók 41 százaléka jelezte, amellyel a 4. legrosszabb helyen állunk. Nálunk csak Portugália, Szlovénia és Észtország lakosai küzdenek ennél is nagyobb arányban ezzel a problémával. Az EU átlaga egyébként 26 százalék.
Netadó: az apokalipszis elmarad, de jön más
Netadó: több kérdést nyitott a kormány, mint amennyit Rogán bezárt
Havi 245 forint internetadóból meglenne a 20 milliárd
Még rosszabb a helyzet az eszközköltség tekintetében, ahol már a magyar válaszadók 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy számítógép megvásárlása nem fér bele a családi büdzsébe és ezért „élnek offline”. Az EU-ban ez az arány 30 százalék, amely egyébként szintén nem alacsony. A megkérdezettek 63 százaléka jelezte, hogy egyszerűen nem kell neki, ez az EU-ban 49 százalék. Az informatikai készségek hiánya 46 százaléknál jelentett gondot egy 37 százalékos uniós átlag mellett.
Ezekből az adatokból kiderül, hogy az internet elterjesztése messze nem csak azon múlik, hogy hol van vezeték és hol nincs. Sokkal mélyebb társadalmi, egzisztenciális és kulturális különbségek állnak a háttérben, amelyet még havi 700 forinttal sem szabad tovább mélyíteni.
Szász Péter
mfor.hu
