Sajtóinformációk szerint készül az újabb mentőcsomag a devizahitelesek számára, és ezúttal a legnehezebb helyzetben lévő adósokon segítenének, pontosabban azokon, akik legalább 90 napja nem tudják törleszteni a hitelüket. A segítség ezúttal is a devizahitelek forintra történő átváltása lenne, ahogy az egy tavaly nyári programban is már megtörtént a bankszövetséggel 2011 decemberében kötött megállapodás értelmében. A tavaly nyári program során egyébként meglehetősen gyér volt az érdeklődés, hiszen a forintosítással a törlesztőrészletek tartósan nem változtak, mivel a kiváltóhitel kamata magas volt. Akárcsak tavaly, az átváltást követően a bankok a tartozás egyelőre ismeretlen mértékű részét ismét elengednék, melyhez azonban szükség lenne a jegybank devizatartalékának egy részére is, hogy elkerüljék a devizavételi nyomást a forint piacán.
Milliárdos mínuszt sem jelentene a devizatartalékban
Matolcsy György jegybankelnök-jelölti meghallgatásán pénteken úgy nyilatkozott, hogy a tartalékokból forintosítaná a devizahiteleket, így ezt tekinthetjük a sajtóértesülés egyfajta alátámasztásának. A tartalékok 35 milliárd eurós szintje egyébként sokak által magasnak tartott, és többen is lehetőnek tartják az óvatos csökkentését, ám csakis az államadósságot csökkentő célzattal.
2012 december végén a háztartások deviza alapú lakáshitelének teljes állománya 1895 milliárd forint volt, melynek 14,9 százaléka minősül 90 napon túli elmaradásnak, vagyis 284,2 milliárd forint. Ha a teljes állomány átváltásra kerülne, az ügyletbe pedig a tartalékokat is bevonnák, akkor a mostani forintárfolyamnál nem érné el az egymilliárd eurót a tartalékok csökkenésének mértéke. Tavaly a jegybank által rendezett euróeladási tenderen egyébként mindössze 36 millió eurót adott a bankoknak az átváltáshoz az adósok alacsony érdeklődése miatt.
A költségvetés is megúszhatná jelentős teher nélkül
A mentőakciónak ugyanakkor némi költségvetési vonzata is lenne, hiszen értesülések szerint a jelenlegi árfolyamon történő átváltás után az adósság egy részét elengednék és a veszteség egy részét leírhatnák a bankok a bankadóból. Mindez értelemszerűen költségvetési bevételkiesést eredményezne. Már pedig a jelenlegi büdzsé meglehetősen feszes az elsődleges célként megjelölt 3 százalék alatti hiánytartás miatt. Becsléseink szerint azonban jelentősen ez nem terhelné meg a költségvetést, ha a tavalyihoz hasonló alacsony érdeklődés mutatkozna a konstrukció iránt, amikor is mindössze 4,125 milliárd forinttal csökkentették a bankadójukat az érintett intézetek.
Tavaly a 240 milliárdos késedelmes állományból 55 milliárdnyit forintosítottak az adósok, melyből 13,75 milliárdot engedtek el a bankok. Ennek 30 százalékát, vagyis 4,125 milliárdot írtak le a bankadóból. Változatlan feltételek és arányok mellett a jelenlegi 284 milliárd forintos késedelmes hitelállományból, ha az adósok 65 milliárd forintot váltanak át, akkor 25 százalékos elengedést figyelembe véve 16,25 milliárd forint lehet az az összeg, amit a bankok elengednek a tartozásból. Ennek a 30 százaléka pedig 4,875 milliárd forint. Ez az opció egyben azt is jelentené amúgy, hogy az újabb mentőakció nagyjából olyan kicsi érdeklődést vált ki, mint tavaly. Ez azonban nem lehet a kormány célja.
Éppen ezért, ha egy nagyobb, mondjuk 60 százalékos részvételi arányt feltélezünk, akkor a 284 milliárd forintból 170 milliárdot váltanának át az adósok. Ennek a negyede, amit a bankok elengedhetnének, 42,6 milliárd forint. Ennek pedig 30 százalékát, vagyis 12,78 milliárd forintot írhatnának le a bankadóból. Vagyis egy nagyobb érdeklődés mellett már jelentősebbnek nevezhető tétel terhelné az idei költségvetést a mentőakció révén.
Székely Sarolta
mfor.hu
