A fejezeti kezelésű előirányzatok között a jövő évi tervezetben megjelenik a kiemelt közúti projektek támogatása, amelyre 160 milliárd forintos támogatást terveztek be; az idei büdzsében nem volt ilyen sor. Ezenkívül az NFM területei közé sorolták a sportlétesítmények fejlesztését és kezelését, amelyen belül a legmagasabb, csaknem 36 milliárd forintos támogatást a Nemzeti Olimpiai Központ beruházás támogatására irányozták elő.
Az NFM jövő évi kiadási előirányzata 876,84 milliárd forint, magasabb mint a 2015-ös 581 milliárd, miközben a tárca bevételi előirányzata 85,709 milliárd forint az idei 53,881 forintot követően.
A tárca fejezetében szereplő Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet jövőre 1,6 milliárd forint támogatással számolhat és 913 millió forint bevételt tervezhet.
Az Országos Atomenergia Hivatal 2,69 milliárd forint bevétellel, és az idei 392 millió forintnál jóval magasabb, 1,736 milliárd forint támogatással számolhat, míg a Nemzeti Közlekedési Hatóság jövőre 31 milliárd forint bevétellel tervez kiadásaira.
A fejezeti kezelésű előirányzatokból kiderül, hogy a Győr-Gönyű kikötőfejlesztésre 200 millió támogatást szánnak, a közúthálózat fenntartására és működtetésére pedig csaknem 59 milliárd forintot. Az útdíj rendszerek működtetésére 18,3 milliárd forint támogatást irányoz elő a törvényjavaslat.
A hazai fejlesztésű programok közül a Hungaroring Sport Zrt. támogatására 12 milliárd forintot, a gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzatra 1,24 milliárd forintot, a hazai fejlesztésű programok célelőirányzatra pedig 160 millió forintot javasolnak.
Az infokommunikációs ágazati programok közül űrtevékenységgel kapcsolatos feladatokra 2,358 milliárd forintot irányoztak elő 2016-ra.
A PPP-programokból az autópálya rendelkezési díj 110,490 milliárd forint kiadással szerepel a javaslatban, a Művészetek Palotájának működtetéséhez 11,251 milliárd forint, a sportlétesítmények PPP bérleti díjához pedig 646,3 millió forint hozzájárulást terveznek.
A Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. működésére 440,8 millió, a megyei és fővárosi kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek támogatására 330 millió, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek támogatására 61,3 millió forintot terveznek.
Uniós fejlesztésekre a GDP 4 százaléka jut
Az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra 1400 milliárd forintot költ a költségvetés jövőre, amely a GDP 4,0 százaléka.
Az idei költségvetésben 2562 milliárd forint szerepel ezekre a célokra, az összeg a 2007-2013-as és 2014-2020-as uniós programozási időszakok találkozása miatt magasabb jóval a 2016-ra tervezettnél.
A törvényjavaslat indoklása szerint a 2014-2020 közötti tervezési időszakban összesen 12 ezer milliárd forint uniós forrás érkezik majd Magyarországra. A tervek szerint a fejlesztési, beruházási támogatások legalább 60 százalékát gazdaságfejlesztésre és munkahelyteremtésre fordítják, ez az elkötelezettség már a 2016-ös költségvetésben is tükröződik - áll a dokumentumban.
A törvényjavaslat szerint a jelenlegi uniós időszak programjai közül a Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Programra (GINOP) jövőre több mint 308 milliárd forintot, a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra (TOP) 106 milliárdot, az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programra (IKOP) csaknem 203 milliárdot, a Környezet és Energetikai Hatékonysági Operatív Programra (KEHOP) mintegy 120 milliárdot, a Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programra (VEKOP) pedig 32 milliárd forintot terveznek.
Az emberi erőforrás fejlesztési program csaknem 53 milliárd, a közigazgatás- és közszolgáltatás fejlesztési program 45 milliárd, a rászoruló személyeket támogató program több mint 3 milliárd forinttal szerepel a 2016. évi javaslatban.
Az indoklás szerint az előkészített infrastrukturális – közúti, vasúti, városi közlekedési, közmű és árvízvédelmi – projektek 2016-ban is kiemelkedő mértékű, több száz milliárd forintos támogatások révén valósulhatnak meg, jelentős források jutnak az oktatási, egészségügyi és szociális ágazatbeli fejlesztésekre, valamint az ügyfélközpontú közigazgatás és a hatékony, elektronizált közszolgáltatások fejlesztésére is.
A korábbi időszakkal ellentétben a megyék és megyei jogú városok előre meghatározott fejlesztési forráskerettel rendelkeznek, amire programot dolgoznak ki, ennek révén 2016-ban már jelentős, százmilliárd forintos nagyságrendű új fejlesztés valósulhat meg.
A dokumentum szerint a korábbiakhoz képest lényegesen jelentősebb szerepet kapnak a visszatérítendő források (hitelek, garanciák, kockázati tőke), így az egységnyi költségvetési támogatásból összességében több és nagyobb volumenű fejlesztés valósul meg úgy, hogy a források egy része visszatérül és újra kihelyezhető.
A törvényjavaslat kitér arra is, hogy a korábbiakhoz hasonlóan 2016-ban is több jogcímen érkezik jelentős összegű támogatás Magyarországra, amelyek a költségvetésben nem jelennek meg. Ennek oka, hogy ezekhez nem kapcsolódik kötelező nemzeti társfinanszírozás, illetve a kedvezményezettek körének, a támogatások összegének meghatározása nem a magyar hatóságok feladata.
MTI
