Tavaly októbertől léptek életbe a kényszerértékesítési kvóták, melynek rendszere szabályozza, hogy a 30 millió forintnál alacsonyabb értékű ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. Ezt a kilakoltatási moratórium december elsejétől felfüggesztette, mely idén március elsejével ért véget. Ez azt jelenti, hogy így a kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok tulajdonosainak már nem sok lehetőségük maradt a megmenekülésre. Bár a Nemzeti Eszközkezelő pont számukra jelentheti a megoldást, elméletileg ugyanis márciusban már megvásárolhatja az első kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanokat, pár igazán fontos kérdésben az érintett tárcák még nem állapodtak meg, így hiányzik a szükséges kormányrendelet ahhoz, hogy az érintett tulajdonosok megfelelően tudjanak dönteni. Így például nincsenek arról információk, hogy a Nemzeti Eszközkezelővel lebonyolított adásvételt követően a régi tulajdonos milyen összegért bérelheti vissza az ingatlant, illetve ennek meghatározásának módjáról sincsenek információk. A vagyonpolitikáért felelős államtitkár, Hegmanné Nemes Sára korábbi nyilatkozata alapján annyit lehet tudni mindössze, hogy mivel szociális bérlakásokról lesz szó, mindenképpen minimális összeg fog szerepelni a bérleti díjakat tisztázó rendeletben.
Ami viszont a kényszerértékesítési kvótát illeti, 2012-ben negyedévenként az érintett lakásállomány 3 százalékát, 2013-ban 4 százalékát, 2014-ben pedig 5 százalékát lehet ilyen formában értékesíteni. 2015-től a kvótarendszer megszűnik és korlátozás nélküli lesz a rendszer a jelenlegi állás szerint.
Tavaly év végén a Magyar Bírósági és Végrehajtói Kamara közölte: szerintük éppen ennek a kvótarendszernek köszönhetően nem kell attól tartani, hogy többezren kerülnének az utcára, sőt biztonságosabbá és gyorsabbá válik az eljárás.
A PSZÁF márciustól kezdve minden negyedévben közzéteszi a kényszerértékesítéssel kapcsolatos statisztikai adatokat: így a kvóták számát, azok kihasználtságát, valamint a kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok számát - mindezeket megyékre lebontva is.
Országosan 503-mal csökkent az érintettek száma
2012 első negyedévében 100 317 az országos kényszerértékesítési kvóta alapja, ami mindössze 0,5 százalékkal alacsonyabb a 2011 utolsó negyedévi 100 820-nál. Ez tehát azt jelenti, hogy a 90 napon túli késedelemben lévő jelzáloggal terhelt ingatlanok száma csak kis mértékben változott 2012 év elejére. Ez feltehetően annak köszönhető, hogy esetleg átütemezést kértek, egyéb megállapodásra jutottak a bankjukkal az adósok, vagy esetleg saját maguk értékesítették.
Ennek a tavalyi 2 százalék után most a 3 százalékát lehet kényszerértékesítésre felajánlani, vagyis 3580 ingatlant országosan. Ezt a mennyiséget osztották le az egyes megyék között. Ahogy az az alábbi grafikonunkon is látszik, a legmagasabb kvóta, vagyis a legtöbb 90 napon túli késedelemmel rendelkező jelzáloghiteles Pest megyében található - itt a 14 184 érintettből 465-nek az ingatlanja kerülhet kényszerértékesítésre. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez az adat a budapesti érintetteket nem tartalmazza, a fővárosra külön kvóta vonatkozik, mely a második legmagasabb szám: a 12 730 több mint 90 napos késedelemben lévő jelzáloghitelből 422 ingatlant lehet 2012 első negyedévében kényszerértékesítésre kijelölni. 2012 első negyedévében így összesen 2952 ingatlan került kijelölésre, míg előző negyedében 2098. Vagyis összesen 5050 ingatlannal kapcsolatban merül fel a kényszerértékesítés lehetősége. Mivel a statisztika csak a kijelölt ingatlanok számát tartalmazza, így arra vonatkozóan nincsenek információk, hogy ebből pontosan mennyi kerül a közeljövőben árverezésre, illetve még a tavalyi év utolsó negyedévében a kilakoltatási moratórium előtti két hónapban mennyit kényszerértékesítettek.
Egyébként a kvóták maximuma jól szemlélteti az egyes megyék lakosságának anyagi helyzetét is (emellett a megyék méretével és a lakosság számával is összefüggésben van), hiszen a szegényebb és magasabb munkanélküliségi rátával bíró Borsod és Szabolcs megyék érintettsége kiemelkedik a többi közül. Míg a legkevesebb kényszértékesítésre kijelölhető ingatlan az ország nyugati megyéiben van: Vas, Tolna és Zala megyékben.
Nőtt a kihasználatlan kvóták száma is
Ugyan 2012 első negyedévében közel 900-zal emelkedett országos szinten a kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok száma, ha a kvótamaximumhoz mérve vizsgáljuk a számot, kiderül, hogy a 2011 utolsó negyedévi 579 kihasználatlan kvóta helyett az első negyedévben 628 maradt, bár a március még nem ért véget, így elképzelhető ez a szám még csökkenni fog.
A grafikonunk az egyes megyékre lebontva szemlélteti a kihasználatlan kvóták arányait. A legszembetűnőbb változás Budapesthez, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez kapcsolódik, ahol is látványosan csökkent a kihasználatlan kvóták száma annak ellenére, hogy emelkedett a megyékre vonatkozó kvóta és a kijelölt ingatlanok száma is.
Székely Sarolta
mfor.hu
