Több pénzből gazdálkodhat jövőre a Belügyminisztérium (BM), illetve a tárcához tartozó rendészeti szervek többsége, mint az idén - derül ki a szerdán a kormány által a parlamentnek benyújtott költségvetési törvényjavaslatból.
A tárca az idei 483,7 milliárd forint állami támogatással szemben 504,7 milliárd forintot kapna jövőre. A többletforráshoz jutó rendészeti szerveknél kivétel nélkül a személyi jellegű ráfordításoknál figyelhető meg emelkedés. A BM-nek 27,5 milliárd forint bevételt irányoz elő a javaslat, így a kiadási előirányzata 532,2 milliárd forint.
A számsorok alapján a Nemzeti Védelmi Szolgálat költségvetése az idei másfélszeresére nő jövőre, 4 milliárdról 6 milliárdra. Az összeg több mint felét személyi kiadásokra fordítják, de 2016-ban 650 millió forint értékben felújításra is költhetnek.
A Terrorelhárítási Központ jövőre 200 millió forinttal kevesebb összegből gazdálkodhat, ebből ugyanannyit - 7,2 milliárd forintot - fordítanak személyi juttatásokra, mint az idén, dologi kiadásokra és felújításokra azonban kevesebbet költhetnek.
A büntetés-végrehajtás büdzséje 54 milliárd forintról 55-re nő, a különbség elsősorban szintén a személyi kiadásoknál jelenik meg.
A rendőrség támogatása - amely a belügyi főösszeg mintegy felét jelenti - jövőre 249,8 milliárd forintra csökken az idei 254 milliárd forintról. Személyi juttatásokra csaknem 600 millió forinttal költenek kevesebbet, ugyanakkor beruházásokra megközelítőleg ennyivel több jut és felújításokra is többet költhetnek, mint 2015-ben. A javaslat az ideivel azonos mértékű, 5,3 milliárd forintos bevétellel számol a szervezetnél.
Csaknem 700 millió forinttal, 7,6 milliárd forintra nő az Alkotmányvédelmi Hivatal támogatása, itt is elsősorban a személyi juttatások összegénél figyelhető meg növekedés.
A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat mintegy 20 millió forinttal kap többet az ideinél, a 17,6 milliárd forintból gazdálkodó szervezet esetében a javaslat ugyanakkor az idei 170 millió forintos bevételtől eltérően jövőre 220 millió forint bevétellel kalkulál.
A belügyi szervek közül a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ költségvetése nőhet a legnagyobb mértékben, több mint a duplájára. Míg az idén 194 millió forintból gazdálkodhatnak, jövőre 416 milliós lehet a büdzséjük, a számsorok alapján a pénz nagy részét, 290 millió forintot dologi kiadásokra kapják.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság is csaknem egymilliárd forinttal többet kap jövőre, 53,7 milliárd forinttal gazdálkodhatnak. A többletforrás ebben az esetben is a béreknél figyelhető meg.
Csaknem 100 millió forinttal több jut a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál dolgozók juttatásaira is, a szervezet összesen 8 milliárd 964 millió forint állami támogatással számolhat jövőre.
A vízügyi igazgatóságok 23,6 milliárd forintot kapnak, ez 3,6 milliárd forinttal több az ideinél. Személyi juttatásokra a tervek szerint egymilliárd forinttal költenek majd többet.
A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala is több pénzt kap, az idei 20,6 milliárddal szemben 23,1 milliárdos támogatáshoz jutnak, a személyi juttatások itt is csaknem 700 millió forinttal nőnek az ideihez képest.
A fejezeti kezelésű előirányzatokból kiderül: nem változik jövőre az Országos Polgárőr Szövetség, az önkéntes tűzoltó-egyesületek és mentőszervezetek, valamint a társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása.
Jelentősen, mindössze 100-100 ezer forintra csökken az Európai Menekültügyi Alap, az Integrációs Alap, a Visszatérési Alap valamint a Külső Határok Alap állami támogatása, ugyanakkor a szolidaritási programokhoz kapcsolódó céltartalék mértéke az idei 10 millió forintnak több mint kilencszeresére nő.
Honvédelemre is többet fordítanak
Az ideihez képest mintegy 50 milliárd forinttal, csaknem 300 milliárd forintra emelnék a jövő évi honvédelmi kiadások keretét. Ez az összeg a jövőre jelzett 35 188 milliárd forintos GDP nagyjából 0,84 százalékának felel meg.
Hende Csaba honvédelmi miniszter január 27-én az éves értékelő és feladatmegszabó vezetői értekezleten beszédében kiemelte, hogy Magyarország gazdasági helyzete évről évre erősödik, így a honvédelemre is több jut. Hende Csaba akkor arról is beszélt, hogy a katonai életpályamodell és az ahhoz kapcsolódó illetményfejlesztés nyomán idén júliustól a következő négy évben átlagosan 50 százalékkal növelik a katonai illetményeket.
Most a parlament honlapjára felkerült dokumentum is rögzíti, hogy idén júliusban életbe lép a katonák és a rendvédelmi dolgozók életpályaprogramja, fizetésük átlagosan 30 százalékkal, majd 2019-ig évente 5-5 százalékkal nő. A most benyújtott javaslat szerint a honvédelmi illetményalap 2016. január elsejétől 40 140 forint. Ezzel együtt rögzítették: a honvédelmi illetményalapot évente a költségvetésről szóló törvény állapítja meg úgy, hogy az nem lehet alacsonyabb, mint az előző évi illetményalap.
A javaslat szerint a honvédelmi tárca jövőre csaknem 4 milliárd forinttal járulna hozzá a NATO költségvetéséhez, ezen felül a NATO Biztonsági Beruházási Programjához való hozzájárulásként is több mint 2 milliárd 290 millió forintot biztosítanak. A NATO- és EU-felajánlás alapján kialakítandó készenléti alegységek alkalmazásának kiadásaira 100 millió forint, míg az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz 368 millió forint hozzájárulást tartalmaz a honvédelmi költségvetés.
A javaslat rögzíti, hogy a honvédelmi miniszter felhatalmazása az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével a biztonsági környezetben bekövetkező változásokhoz és a NATO által megfogalmazott új elvárásokhoz való operatív alkalmazkodást biztosítja, továbbá lehetőséget teremt a személyi juttatások és azok járulékainak év közbeni növelésére, ami által a honvédelmi tárca biztosítani tudja a nemzetközi missziókban részt vevők devizajuttatásainak fedezetét.
A Magyar Honvédség Egészségügyi Központ a működési költségeken felül több mint 5 milliárd forintos támogatáshoz juthat a honvédelmi tárca keretéből. Mindezen felül a budapesti honvédkórház számára 215 millió forintos beruházási forrást is beterveztek a költségvetésbe.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) fenntartásában lévő oktatási intézmény, a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium több mint 272 millió forintos támogatást kap a honvédségi keretből.
A javaslat szerint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat több mint 13,5 milliárd forintos támogatásban részesül a honvédelmi költségvetésből.
A honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt - ahogy korábban is - 2016-ban a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, a technikai eszközök fenntartására és javítására, képesség- és hadfelszerelés-fejlesztésre, illetve az értékesítési eljárások során felvetődő kiadások fedezetére használhatja fel a honvédelmi miniszter.
A honvédelmi tárca fejezetében az idei évhez hasonlóan jövőre is több mint 31,9 milliárd forintos bevétellel számolnak.
A tavaly ősszel benyújtott költségvetési javaslatban az idei honvédelmi kiadásokra több mint 250 milliárd forintot terveztek be. Ehhez képest jövőre 298 milliárd 557 millió forintos keretet állapítottak meg. Ez az összeg a jövőre jelzett 35 188 milliárd forintos GDP nagyjából 0,84 százalékának felel meg.
A magyar kormány még 2012-ben határozatban vállalta, hogy 2016-ig nominálértéken nem csökkenhet a honvédelmi költségvetés, majd 2016-tól kezdődően a GDP részarány évi legalább 0,1 százalékos növelésével 2022-re eléri a GDP nagyjából 1,4 százalékát. Az ukrán válság nyomán azonban ezt át kellett ütemeznie, fel kellett gyorsítania a magyar kormánynak.
MTI
