Menedzsment Fórum: - Magánszemélyek illetve cégek esetében mekkora mértékű ingatlanadót tartana elviselhetőnek? Lehessen-e felmentést, kedvezményeket kapni a teherviselés alól, illetve milyen esetben? A vállalati szektort, például az ingatlanfejlesztőket hogyan befolyásolná az adó bevezetése?
Mehrli Péter, a Magyar Ingatlanszövetség elnöke:
Bár a kedvezmények köztudottan legtöbbször visszaélésekre adnak alkalmat, az állami szubvenció a rászorulók esetében mindenképpen szükséges. A támogatás mértékének a meghatározása azonban nem szakmai kérdés, hanem szociális feladat.
Az ingatlanok forgalmi értékének felmérése - ami az adó kivetéséhez szükséges lehet - igen költséges feladat, illetve egyéb ellenőrzési pontok kialakítása is szükséges. Az ingatlanadó így az egyik legdrágább adófajta lenne, tehát bevezetés előtt érdemes alaposan előkészíteni a feltételeket. Amennyiben a kormány szeptemberben dönt a kérdésről, 2009 előtt korai lenne a gyakorlati megvalósításról beszélni.
A piac egyelőre kivár: a tulajdonosok nem próbálnak szabadulni nagyobb, így az adózás szempontjából költségesebb ingatlanjaiktól.
Nyúl Sándor, a TriGránit vezérigazgatója:
Erőforrást adóztatni eleve nem szerencsés, ráadásul az új adó egyenlőtlenül érintené a különböző ágazatokat, leginkább az ingatlan-intenzív iparágakat sújtaná. A tíz évre szóló szerződések esetében nem biztos, hogy a rendszer változásából keletkező plusz terhek egy részét át lehetne hárítani a bérlőre.
A finanszírozási feltételek változása miatt a lakáspiac érezhetően lelassult. Az új adónem bevezetése tovább erősítené ezt a folyamatot azáltal, hogy csökkentené a keresletet. A teherviselés hatására várhatóan megtorpannának az ingatlan-felújítások és -cserék, holott köztudottan csak Budapesten mintegy százezer olyan lakást tartanak nyilván, amely nem felel meg az EU-normáknak. (Ha az ingatlanadót érték alapján kellene fizetni, a tulajdonosnak nem lenne érdeke, hogy a lakást felújítsa, s ezáltal értékesebbé tegye - a szerk.)
Az adórendszer változásának - így az ingatlanadó bevezetésének - lebegtetése általában nem szerencsés, ugyanis kiszámíthatatlanná teszi a befektetési környezetet. Az új adóval kapcsolatban az a cél is megfogalmazódott, hogy a bizonytalan származású jövedelemből vásárolt ingatlanok megadóztatása révén az igazságosságot is szolgálja. Ez a megközelítés az elvárt adóhoz hasonlóan igazságtalan és demagóg, az ártatlanság védelmét sérti.
A magyar éves nettó nemzeti termék nyolcvan-kilencven százaléka rendszeresen adózó, transzparens cégek terméke, az ingatlanadó az adómorál javítására nem alkalmas.
Oszkó Péter, a Deloitte Magyarország elnök-vezérigazgatója:
A szakma sok más képviselője mellett én is a 0,25 százalékos értékalapú ingatlanadó bevezetését tartom vállalhatónak. Figyelni kellene azonban arra, hogy az új adónem főképp a vagyonosokat érintse, s a magánszemélyek terhei általában ne emelkedjenek. Ez az adószerkezet átalakításával érhető el. Az adóteher akkor arányos az anyagi helyzettel, ha az ingatlan értékéhez igazodik.
A kedvezmények és mentességek szabályozásával kapcsolatban is ügyelni kell arra, hogy ne teremtsünk adókikerülési lehetőségeket, azonban jól körülhatárolt esetekben szükség lehet ilyenekre. Például nem szabad emelkedő adóterhekkel büntetni azokat, akik felújítják ingatlanjaikat, vagy akik megszüntetik a környezetszennyezést telkükön, melyeknek ezáltal növekszik az értéke.
Törvényi szabályozás kérdése, hogy ki legyen az ingatlanadó alanya, vagyis a tulajdonost, esetleg a bérlőt terheljék-e a plusz költségek. Magyarországon az előbbit tartom valószínűbbnek. A bérlő abban az esetben "húzhatja a rövidebbet", ha a szerződésben kikötésként szerepel, hogy a később bevezetett adókat rá hárítják át.
Az új adónem jelentősen befolyásolná az ingatlanbefektetések hozamát, így nem meglepő, hogy egyfajta bizalomvesztés érezhető a beruházók részéről.
A piacnak arra lenne szüksége, hogy az ingatlanadó bevezetésének céldátuma és keretfeltételei ismertté váljanak, vagy pedig vessék el az ingatlanadó gondolatát.
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
