Jön az egykulcsos szja
A személyi jövedelemadóban (szja) tervezett változások fő célja a magánszemélyek adóterhelésének érezhető csökkentése, a családok támogatása és az adózás jelentős egyszerűsítése, hangoztatták a kormány illetékesei júniusban a csökkentés bejelentésekor. A magánszemélyek ugyanis jövőre valamennyi jövedelmük után 16 százalékos kulccsal kell adózniuk. A magasabb jövedelműek mellett a jelentős adócsökkentésnek azok is örülhettek, akik eddig külön adózó jövedelemmel rendelkeztek (osztalék, árfolyamnyereség, kamatjövedelem, ingatlan-átruházásból származó jövedelem), hiszen januártól ezek után is 16 százalék lesz az adó.
A külön adózó jövedelmek esetében továbbra sem kell adóalap-kiegészítéssel (szuperbruttósítással) számolni. A nem pénzben történő juttatások kifizetőjének adóalapja ugyanakkor a juttatás értékének 1,19-szerese lesz. A szuperbruttó 2012-ben a felére csökken, majd 2013-tól megszűnik.
Az adójóváírás ugyan megmarad, de mértéke 2011-től csökken: a bér és adóalap-kiegészítés 16 százaléka, havonta maximum 12 100 (jelenleg 15 100) forint érvényesíthető, amelyet teljes mértékben 2 millió 750 ezer forint éves jövedelemig, csökkenő összegben pedig 3 millió 960 ezer forintos éves jövedelemig lehet érvényesíteni.
A törvénycsomag kétség nélkül leghangsúlyosabb eleme az általános – már első gyermektől érvényesíthető – gyermekek utáni adóalap-kedvezmény megjelenése. Ennek hatására, akár az egy gyermekkel rendelkező minimálbéres szülők adópozíciója is javul 2011-ben. Ugyanakkor a gyermekekkel nem rendelkező minimálbéresek esetében a létminimum adóztatása a korábbiakhoz képest kiszélesedik. A kétkeresős, átlagjövedelemmel rendelkező három gyermekes család esetében teljesen eltűnik a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség.
Jól járnak a kis- és középvállalkozások is jövőre, majd később gyakorlatilag minden nyereséges társaság. A társasági adó ugyanis - 500 millió forint éves adóalapig - január elsejétől 10 százalék lesz, majd a kör kiterjesztésével és az osztalékadó bevonásával a 10 százalékos adómérték általános jellegű lesz 2013-től.
Kedvező változások lesznek a cafetéria esetében
Az egyes cafeteria elemek utáni adó huszonötről tizenkilenc százalékosra csökken, így az ehhez kapcsolódó adóterhek csökkentése a jövő év elejétől – mely nem kompenzálja ugyan teljes mértékben a tavalyi adóemelést - azon társaságok számára, melyek nem szűntették meg ezt a javadalmazást, most egyértelmű költségcsökkenést jelent.
Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, valamint nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz-számlára) befizetett összegek után 30 százalékról 20 százalékra csökken az adóról történő rendelkezési lehetőség. A cafetériával kapcsolatos változás az is, hogy visszahelyezték a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé az iskolarendszerű képzést, amit a munkáltató átvállalhat a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben.
Az adótörvény visszahelyezi a kifizetőt terhelő nem kedvezményes mértékű (16 százalék szja + 27 százalék eho) közterhet viselő juttatások közé a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezést és egyéb szolgáltatást, az úgynevezett csekély értékű ajándékot munkavállalónak, vagy olyan magánszemélynek, akinek a kifizető jövedelmet egyébként nem juttat, és a reklám célú "szóró ajándékot".
Az első lakástulajdonukat megszerző, legfeljebb 35 éves magánszemélyek januártól 12 hónapra elnyújtva fizethetik be a lakásszerzési illetéket.
Járulékok: van jó és rossz hír is
Az új minimális járulékalap az egyszeres minimálbér, illetve - középfokú végzettséget igénylő vállalkozói tevékenység esetén - a munkaviszonyban foglalkoztatottakhoz hasonlóan - a garantált bérminimum összege. Az eva adózóknál is megszűnik a tevékenységre jellemző kereset utáni járulékfizetés szabálya, a járulékalap a minimálbér összege lesz. A jövő évi adótörvények szerint módosul a járulékalapot képező jövedelmek felsorolása, továbbá a hallgatói munkaszerződés alapján járó hallgatói munkadíj újra biztosítási kötelezettséggel jár, ugyanakkor ezzel egyidejűleg társadalombiztosítási jogosultságokat is teremt.
Kedvezőtlen, hogy az adótörvényhez kapcsolva megszavazták a képviselők a társadalombiztosítás részére fizetendő nyugdíjjárulék mértékének emelését 9,5 százalékról 10 százalékra.
Összességében örülhetünk
A változásokat - érintettségük függően - különböző módon látták a kommentáló szakértők. A szakszervezetek kritikája elsősorban arra irányult, hogy az alacsony-, és átlagos jövedelmű munkavállalók helyzete nem lesz könnyebb, sőt az egyedülállók esetében a változások miatt a nettó keresetük csökkenni fog. Másképp vélekedett Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke, szerinte az adóváltozások egyértelműen az adócsökkentés irányába mutatnak, a különböző jövedelmi csoportokat különbözőképpen érintik, de hátrányosan senkit.
Lapunknak nyilatkozva Csaba László akadémikus, a Közép-Európai Egyetem (CEU) és a Debreceni Egyetem professzora azt mondta, a világon jelenleg sehol nincs valódi egykulcsos adórendszer: még Szlovákiában is valójában három kulcs az az egy kulcs. Az tényleg világújdonság lenne, ha nálunk valósulna meg először. Éppen ezért nem kell rögtön arra gondolni, hogy januártól mindenki ugyanannyit fog fizetni attól függetlenül, mennyit keres. Az egykulcsos adó hangoztatása azt a célt szolgálja, hogy lássuk, merre kell haladni, bizonyos átmenet után milyen jellegű adórendszert szeretnénk.
Szkeptikusabb véleményt fogalmazott meg Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértője, aki azt mondta: a javaslatok nyomán az összes adóterhelés érdemben nem változik, csak átcsoportosításra kerül sor a lakosságtól és az adót fizető társaságoktól a bankadót és válságadót fizető ágazatok terhére, az adócsökkentés pedig nem olyan mértékű, hogy a gazdaságot fehéríthetné.
Pedig a kormány az adórendszer átalakítása kapcsán egyik fő prioritásnak a transzparens adózást és a fehéredő rendszerből származó magasabb bevételeket tekinti. Emellett komoly várakozás előzi meg az adómérséklés versenyképességre gyakorolt hatását. Számos cáfolat ellenére sokan vélekednek úgy, hogy ha a lakosságnál több pénz marad, többet költhet fogyasztásra, és valóra válhatnak azok az elképzelések, hogy ezen keresztül élénkül a hazai termelés, és GDP. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter is azt hangsúlyozta az adótörvény általános vitáján: az adócsomag fő jellemvonásai közé tartozik, hogy elfogadása esetén megéri majd dolgozni, "tisztán, fehéren", megéri családot alapítani, gyermeket vállalni. Az adóváltozások beruházásra ösztönöznek, egyúttal erősítik Magyarország gazdaságának növekedési képességét.
mfor.hu
