Az idei évben biztosan tartható a 3,8 százalékos hiány a tegnap publikált költségvetési számok alapján, mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdai sajtótájékoztatóján.
Az augusztusi hiány ugyan meghaladta a tervezett szintet, ám ebben még nem volt benne a bankadó, így ha a költségvetés képes lesz beszedni a tervezett kétszer 100 milliárd forintot, akkor teljesül az idei hiánycél. A miniszter szerint ez reális. Emellett tartani kell a 120 milliárd forintos költségvetési zárolást is.
3 százalék alatti hiánycél, 100-200 milliárdos kiadáscsökkentés
A nemzetgazdasági minisztérium 3 százalék alatti deficittel készíti majd a jövő évi költségvetést, melynek első tervezetét október közepén fogja a kormány elé kerülni. A cél tartása érdekében 100-200 milliárd forintos kiadáscsökkentésre lesz szükség, tette hozzá újságírói kérdésre.
Mint Matolcsy György fogalmazott, az EU a három százalék alatti hiányhoz minden segítséget megad, ám ennél magasabb hiányt nem fogad el. A miniszter szerint történelmi jelentőségű lépés ez, hiszen az uniós csatlakozásunk óta nem tettünk eleget az akkor vállalt feltételnek.
A 2011-es hiánycél tartásának öt feltétele van:
- a bázisnak nem szabad elcsúszni,
- a bankadóból befolyó bevételnek ismét el kell érnie a 200 milliárd forintot,
- 2,5-3 százalékos növekedést kellene elérni (egy-egy százalék GDP-növekedés a kormány tervei szerint hozzávetőleg 70 milliárd forinttal csökkentheti a hiányt),
- a kiadási oldalon következetesen és keményen végre kell hajtani az olcsóbb állam reformját,
- az állami vállalatok által felhalmozott deficitnek pedig megálljt kell parancsolni.
A miniszter kifejtette, hogy Magyarország októberben le kívánja zárni az EU-val és az IMF-fel 2008-ban kötött kölcsönszerződési programot. A 20 milliárdos keretből 14,2 milliárd forintot hívtunk le eddig, de ez az összeg nem lett teljes mértékben felhasználva. Az ország 2010 elejétől már nem hívott le új részletet, és a cél, hogy ezt követően korrekt pénzügyi zárás következzék. A miniszter szerint nincs szükség új hitelszerződésre, így nem is kívánnak újat kötni.
Új korszakba lépünk
Úgy véli, összességében nagyon fontos programról van szó, ami akkor valósítható meg, ha vállaljuk és be is tartjuk a három százalék alatti hiányt. Ezzel Magyarország új korszakba lép, tette hozzá.
Mint elmondta, az ország finanszírozása 2011 végéig teljesen rendben van, a strukturális reformok sorozata segít abban, hogy visszanyerjük a pénzügyi piacok bizalmát, és biztosítsuk a piaci finanszírozást. Azonban nem csak a nemzetközi piacokra, hanem a belföldi megtakarításokra is szeretne támaszkodni az ország, jegyezte meg.
Mit tesz a kormány a devizahitelesekért?
Azon újságírói kérdésre, mely szerint van-e terve a kormánynak a devizahitelesek védelmében, miután naponta újabb és újabb csúcsot ér el a svájci frank, a miniszter úgy válaszolt: a legfontosabb, hogy a kormány hiteles és transzparens gazdaságpolitikát folytasson. Ennek első, de igen fontos lépése, hogy mind az idei évben, mind jövőre tartsuk a kijelölt hiánycélt. Ennek érdekében a kormánynak meg kell tennie a szükséges lépéseket, strukturális reformokat.
Emellett a korábban bejelentett 29 pontos gazdasági program is tartalmazott segítő lépéseket, tette hozzá. Példaként említette a nemzeti eszközkezelő felállítását, mely segíthet a bajba jutott családoknak.
Büntetnék a túlzott deficitet
A nemzetgazdasági miniszter beszámolt brüsszeli útjáról is, amely során a deficitről is tárgyaltak. Az egyeztetések során Magyarország is támogatta azt a kezdezményezést, hogy büntessék azokat az országokat, melyek nem teljesítik a hiánycélt. A legszigorúbb a német álláspont volt, amely szerint a "vétkezők" ne kaphassanak támogatást. Az enyhébb javaslatok között szerepelt, hogy esetükben a strukturális alapokat függesszék fel. Az EU pénzügyminiszterei közel egyöntetűen azt mondták, hogy először, körülbelül 2012-től az eurozóna országaira, majd előreláthatólag 2014-től a nem euró-tagokra is alkalmazzák a szankciókat.
Emellett tárgyaltak a bankadóról is, mely négy országban már létezik. Svédországban már 15 éve bevezették, Németországban csak januártól fogják, de az utóbbi esetben nem a költségvetésbe folyik majd be a pénz, hanem más alapokba kerül. Az Egyesült Királyságban egy 2,5 milliárd font összegű adó "üzemel", mely nagyon hasonlít a magyar kormány által bevezetetthez - mindkét esetben az általános adórendszeren belüli bankadóról van szó, magyarázta a miniszter.
Hozzátette, hogy az EU-s pénzügyminiszterek ajánlani fogják a bankadó bevezetését - összehangolva az adóalapokat és azok felhasználását -, s várhatóan 2011-től a franciák, a szlovákok és a románok is bevezetik azt.
Matolcsy György megjegyezte azt is, hogy egyre többen tartanak egy w alakú recessziótól. Az USA ingatlanpiacán már vannak ennek jelei, ahogy erre Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is felhívta a figyelmet.
