A legtöbb elemző szerint semmilyen érv nem szól amellett, hogy a monetáris tanács változatlanul hagyja az alapkamatot -, amelyet július óta minden hónapban csökkentett -, mindaddig amíg a befektetők étvágya a forint eszközök iránt alább nem hagy. A Reuters felmérésnek csütörtökön nyilvánosságra hozott eredménye szerint az elemzők decemberre 5,0 százalékos alapkamatot várnak, ami ezen a szinten marad 2011. decemberében is.
A felmérésben résztvevő elemzők szerint a Fidesz győzelmét hozó első választási fordulót követően 25-35 bázisponttal csökkentek az állampapír hozamok és mintegy 1 százalékkal erősödött a forint az euróval szemben, s ezzel túltett a régiós vetélytársain. A hétvégén esedékes második fordulóban a Fidesz elég erős támogatást nyer majd ahhoz, hogy beindítsa a reformokat. Így a kedvező belföldi kilátások párosulva a külföldi befektetők kockázatvállalási hajlandóságának növekedésével kedvező feltételeket teremtenek a kamatcsökkentéshez, mondták az elemzők.
A gazdaságnak is jót tenne az alacsonyabb kamatszint, miután tavaly 6,3 százalékkal zsugorodott a GDP, és mind a fogyasztás, mind pedig a beruházások gyengélkednek. A mérsékelt infláció úgyszintén teret enged a kamatcsökkentésnek, és a piac is beárazta már a 25 bázispontos kamatcsökkentést. A kamatcsökkentés mellett szól az is, hogy tompíthatja a választásokat követő forint erősödés esélyét, amely hátrányosan érintené az exportőröket, és egy hirtelen visszapattanás kockázatát vonná maga után.
Mindazonáltal a jegybank azért is kitart az eddig folytatott óvatos kamatpolitikája mellett, mert egy kedvezőtlen fordulat a görög adósságválságban, vagy a nemzetközi likviditási helyzetben valamikor az év hátralévő részében megnehezítheti Magyarország helyzetét, miközben a hazai költségvetés is kockázatokkal terhes. Márpedig a további monetáris könnyítésnek is feltétele a szigorú költségvetési politika ahhoz, hogy ne veszélyeztesse az árfolyam stabilitását - hangsúlyozták az elemzők.
A felmérés eredménye szerint a 12 havi infláció áprilisban 5,6 százalék lesz a márciusi 5,9 százalék után, 2010 átlagában pedig a korábban vártnál 0,2 százalékkal magasabb, 4,4 százalék. Az idei év végére 3,55 százalékos fogyasztói áremelkedést várnak az elemzők, 2011 átlagában pedig 2,9 százalékot. A gazdasági növekedésre adott előrejelzések 2010-re változatlanul nulla százalékról szólnak azzal, hogy az első negyedévben 2,1 százalékra lassul a gazdaság visszaesése, 2011-ben pedig 2,9 százalékkal nő a GDP. Az államháztartás az elemzői prognózisok szerint 4,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal zár 2010-ben, és 4,0 százalékos deficittel 2011-ben.
MTI/Menedzsment Fórum
