Február 21-ig 50,2 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek a Növekedési Hitelprogram (NHP) második szakaszában a kereskedelmi bankok, amiből eddig 42 milliárdot folyósítottak - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtöki hitelezési folyamatokat ismertető sajtótájékoztatóján. Fábián Gergely, a Makroprudenciális elemzési főosztály vezetője szerint ennek az összegnek a java (49,2 milliárd) az első pillér keretében, vagyis új hitelek formájában és nem kiváltásként valósult meg.
A jegybanki szakértők szerint a program várhatóan a második negyedév vége fele fog jobban felpörögni, az EU források részleteinek ismeretében, illetve a beruházások nyári szezonális felfutásával párhuzamosan. Ugyanakkor Vonnák Balázs, az MNB Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóságának vezetője szerint az NHP második programja körülbelül 500 milliárd forint hitelt fog nyújtani, vagyis annyit, amennyit a Monetáris Tanács a 2000 milliárdos keretből első körben engedélyezett. Hogy ez mennyire sok, vagy kevés, arról az MNB szakértőinek az a véleménye, hogy az NHP egy eszköz, mely a nem megfelelő piaci működést próbálja kezelni, vagyis a keresletet és a kínálatot összehozni. De ha nincs a piac működésében ilyen súrlódás, amely ezt az „egymásra találást” megnehezítené, akkor ez az eszköz nem fog sokkal jobban felpörögni.
A már szerződött vállalatok 22 százaléka egyébként már az első szakaszban is részt vett az NHP-ban. Az új hitelek 55 százaléka beruházási, 39 százalék új forgóeszközök, míg 6 százalékot az EU-s támogatások előfinanszírozására nyújtott hitelek tesznek ki.
Az NHP2 visszafogottabb alakulásának köszönhető, hogy a kkv-szegmens (mikro-, kis- és középvállalatok) hitelállománya az utolsó negyedévben éves összevetésben érdemben nem tudott nőni, ami csalódás a harmadik negyedéves kedvezőbb számokat követően. Az mfor.hu kérdésére, mely szerint a hét elején közölt hitelintézeti statisztika szerint az állományban nem stagnálás, hanem csökkenés következett be, Fábián Gergely azt mondta, a stagnálást a tranzakciók alapján mutatták ki, ami kiszűri az árfolyamhatásokat, illetve a hitelállomány értékesítését is.
Az azonban tény, hogy a teljes vállalati szegmens hitelállománya a kedvező harmadik negyedéves értékek után visszaesett, bár ennek mértéke lényegesen kisebb a korábbi éveknél. Mivel ezt alapvetően az év végi vállalati mérlegkiigazítás keretében visszafizetett rövid hitelek okozták, és a negyedik negyedévben a vállalatok számára folyósított forinthitelek a korábbi negyedévekhez képest nem estek vissza, ezért a szakemberek szerint nem lehet kimutatni, hogy az NHP első szakaszában folyósított hitelek előrehozott hitelfelvételek lettek volna.
A vállalati szegmensben egyébként a kamatfelárak változatlanok, vagyis a kamatok gyorsan lekövetik a jegybanki kamatcsökkenéseket. A magyar kamatfelár régiós összehasonlításban kedvező. Nem úgy, mint a háztartások jelzáloghitelek felára, amely egyre magasabb. Így nem is lehet azon csodálkozni, hogy ebben a szegmensben az MNB tovább csökkenő állományt vár a következő két évben.
mfor.hu
