5p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A jegybank a múlt héten kezdeményezte a Pénzügyminisztériumnál, hogy a jövőben szigorítsa meg a devizahitelezést. Ettől a lépéstől csökkenhet a hitelt felvevők száma, kérdés, hogy a kisebb piacon mi lesz a bankokkal. Mfor.hu-háttér.

Az elmúlt években túlságosan eladósodott devizában a lakosság, ez pedig az árfolyamingadozás miatt komoly kockázatokat hordoz magában - vélekednek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakemberei. A jegybank a fentiek miatt kezdeményezte a hitelezés szigorítását, az új rendszer a tervek szerint a forinthitelt részesítené előnyben, devizahitelhez viszont legalább 50 százalékos önrész kéne. Egyesek máris arról beszélnek, hogy ha a kormány elfogadja a javaslatot, akkor szinte teljesen eltűnhet a magyar piacról a svájci frank alapú hitel.

Túl messzire nyújtózkodtunk

Az MNB évek óta figyelemmel kíséri a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatokat, a válság miatt azonban ezek még inkább felerősödtek, nagyobb figyelmet kaptak - olvasható az MNB közleményében. A jegybank szerint részben a bankok versenye vezetett egyre kockázatosabb devizahitelekhez, illetve a feltételek fokozatos lazulása az utóbbi időben azzal járt, hogy a magyar lakosság jelentősen eladósodott devizában.

A nemzeti bank szerint a legfőbb veszély abban van, hogy az ügyfelek nem megfelelően mérték fel a kockázatokat. Normál körülmények között ugyanis az emberek hajlamosak voltak olyan törlesztőrészleteket is bevállalni, melyeket a körülmények negatív változásával (árfolyamgyengülés, kamatemelkedés) már nem,vagy csak nehezen tudtak fizetni.

"2008-ban a háztartások által felvett hitelek 80 százaléka devizahitel volt. Jelenleg a háztartási hitelek GDP-hez viszonyított aránya 40 százalék, ezek közel 60 százaléka svájci frank alapú" - olvasható az MNB háttéranyagában.

"Elsősorban azokat a kockázatokat akarjuk kiküszöbölni, melyek a devizabevételekkel nem rendelkező ügyfeleknél jelentkeznek" - hangsúlyozta egy hétfői sajtóbeszélgetésen Tabák Péter, az MNB pénzügyi stabilitás szakterületének igazgatója.

Nincs többé frankhitel?

Az MNB javaslatának lényege, hogy a háztartási hitelek esetében ezentúl szabályoznák, hogy a jövedelem hány százaléka lehet maximum a törlesztőrészlet, emellett az ügyfelek magasabb önerő mellett juthatnának csak devizahitelhez. Havi 250 ezer forint nettó jövedelemig például a háztartások esetében forintalapú hitelnél legfeljebb a jövedelem 30 százaléka lehetne a havi törlesztőrészlet. Ugyanez euró alapú hiteleknél 23 százalék, más deviza esetében pedig 15 százalék lehetne. A jövedelem természetesen a háztartás jövedelmét jelenti, több kereső esetén tehát összeadódnának a fizetések.



Magasabb jövedelem esetén növekedne a lehetséges arány a törlesztőrészletet illetően, ugyanis a tapasztalatok szerint a magasabb jövedelműeknek több a félretett pénzük, így kisebbek a kockázatok. A jegybank szabályozná a maximális fedezetarányt is: forinthitelek esetében maximum 70 százalék lenne ez az arány, euró esetében 54 százalék, míg egyéb deviza esetében 35 százalék lenne a maximális hitel-fedezet arány. A javaslat harmadik fontos pontja, hogy autóhitelek esetében az MNB 5 évben maximálná a futamidőt.

A fentiekből is az látszik, hogy a javaslat hátrányosan megkülönbözteti a svájci frank alapú hitelt a jelenleg népszerű hitelek között, ezért sokan már attól tartanak, hogy akár teljesen eltűnhet a frankhitel a magyar piacról.

"Nehéz előre modellezni, de azt kiszámítottuk, hogy ha 2004 januárjában bevezették volna ezeket a lépéseket, akkor 15-20 százalékkal lett volna alacsonyabb a hitelkihelyezés" - vázolta fel a sajtóbeszélgetésen Nagy Márton, az MNB szakembere.

Azt a jegybank is elismeri, hogy ezek a lépések természetesen lassították volna a gazdaság növekedését, az elmúlt öt évben átlagosan évi 0,3 százalékkal lett volna alacsonyabb a növekedés. "Ugyanakkor a gazdaság szerkezete sokkal egészségesebb lett volna, kevésbé lenne sérülékeny a magyar gazdaság" - vélekedik Tabák Péter.

Biztos lesznek kiskapuk

Természetesen mint minden más szabályozásnak, ennek is biztosan lesznek kiskapui - ismerik el a jegybank szakértői. Elképzelhető például, hogy a jövőben megélénkül majd a külföldi hitelfelvétel, ugyanis a külföldi pénzintézetekre csak akkor vonatkozna a szabály, ha magyarországi fióktelepként működnének.

Mivel a javaslat csak a háztartásokra vonatkozna, ezért egy újabb lehetséges kibúvó is adódik: azt elismeri Tabák Péter is, hogy a magyar társadalom egy rétegében elég nehezen különválasztható például a vállalati- és a magánszféra.

"Minden szabályt ki lehet játszani, de a kijátszás mértéke a lényeges. A szabályozást fokozatosan kell majd az igényekhez és a kockázatokhoz igazítani" - mondta el Tabák Péter. A jegybank szakembere abban bízik, hogy a lakossági devizahitelezés területéről a bankok jelentősebb összeget csoportosítanak majd át a vállalati hitelezésbe, azaz könnyebbé válik a cégek finanszírozása.

Mi lesz így a bankokkal?

Természetesen adódik a kérdés, hogy a háztartási hitelezés visszaesése milyen hatással lenne a magyar bankrendszerre, hiszen nem biztos, hogy egy kisebb piacon is ugyanennyi cég megélne.

"Nehéz megmondani, pontosan milyen lenne a szabályozás hatása a bankrendszerre, mindenesetre növekedési kilátásokkal nem számolunk a következő egy-két évben. Arra számítunk, hogy a forinthitelek kerülhetnek előtérbe, az utóbbi hónapokban már megfigyelhető volt a forint- és devizaalapú hitelek kamatainak közeledése" - jósolja Tabák Péter.

Emellett a bankok piacán a tervek szerint kialakulhatna egy élesebb verseny is, hiszen minél alacsonyabb kamattal kínálna egy cég hitelt, annál nagyobb volument helyezhetne ki.

A mostani javaslat mellett az MNB továbbra is szorgalmazza a pozitív adóslista létrehozását, hiszen szerintük a bankoknak szükségük van további információkra az ügyfelek törlesztési képességét illetően. A sajtóbeszélgetésen az is elhangzott, hogy a jegybank elnöke a múlt héten küldte el a javaslatot a pénzügyminiszternek, egyelőre tanulmányozza a részleteket a minisztérium.

Beke Károly

Menedzsment Fórum

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!