Az elmúlt években túlságosan eladósodott devizában a lakosság, ez pedig az árfolyamingadozás miatt komoly kockázatokat hordoz magában - vélekednek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakemberei. A jegybank a fentiek miatt kezdeményezte a hitelezés szigorítását, az új rendszer a tervek szerint a forinthitelt részesítené előnyben, devizahitelhez viszont legalább 50 százalékos önrész kéne. Egyesek máris arról beszélnek, hogy ha a kormány elfogadja a javaslatot, akkor szinte teljesen eltűnhet a magyar piacról a svájci frank alapú hitel.
Túl messzire nyújtózkodtunk
Az MNB évek óta figyelemmel kíséri a devizahitelezéssel kapcsolatos kockázatokat, a válság miatt azonban ezek még inkább felerősödtek, nagyobb figyelmet kaptak - olvasható az MNB közleményében. A jegybank szerint részben a bankok versenye vezetett egyre kockázatosabb devizahitelekhez, illetve a feltételek fokozatos lazulása az utóbbi időben azzal járt, hogy a magyar lakosság jelentősen eladósodott devizában.
A nemzeti bank szerint a legfőbb veszély abban van, hogy az ügyfelek nem megfelelően mérték fel a kockázatokat. Normál körülmények között ugyanis az emberek hajlamosak voltak olyan törlesztőrészleteket is bevállalni, melyeket a körülmények negatív változásával (árfolyamgyengülés, kamatemelkedés) már nem,vagy csak nehezen tudtak fizetni.
"2008-ban a háztartások által felvett hitelek 80 százaléka devizahitel volt. Jelenleg a háztartási hitelek GDP-hez viszonyított aránya 40 százalék, ezek közel 60 százaléka svájci frank alapú" - olvasható az MNB háttéranyagában.
"Elsősorban azokat a kockázatokat akarjuk kiküszöbölni, melyek a devizabevételekkel nem rendelkező ügyfeleknél jelentkeznek" - hangsúlyozta egy hétfői sajtóbeszélgetésen Tabák Péter, az MNB pénzügyi stabilitás szakterületének igazgatója.
Nincs többé frankhitel?
Az MNB javaslatának lényege, hogy a háztartási hitelek esetében ezentúl szabályoznák, hogy a jövedelem hány százaléka lehet maximum a törlesztőrészlet, emellett az ügyfelek magasabb önerő mellett juthatnának csak devizahitelhez. Havi 250 ezer forint nettó jövedelemig például a háztartások esetében forintalapú hitelnél legfeljebb a jövedelem 30 százaléka lehetne a havi törlesztőrészlet. Ugyanez euró alapú hiteleknél 23 százalék, más deviza esetében pedig 15 százalék lehetne. A jövedelem természetesen a háztartás jövedelmét jelenti, több kereső esetén tehát összeadódnának a fizetések.
Magasabb jövedelem esetén növekedne a lehetséges arány a törlesztőrészletet illetően, ugyanis a tapasztalatok szerint a magasabb jövedelműeknek több a félretett pénzük, így kisebbek a kockázatok. A jegybank szabályozná a maximális fedezetarányt is: forinthitelek esetében maximum 70 százalék lenne ez az arány, euró esetében 54 százalék, míg egyéb deviza esetében 35 százalék lenne a maximális hitel-fedezet arány. A javaslat harmadik fontos pontja, hogy autóhitelek esetében az MNB 5 évben maximálná a futamidőt.
A fentiekből is az látszik, hogy a javaslat hátrányosan megkülönbözteti a svájci frank alapú hitelt a jelenleg népszerű hitelek között, ezért sokan már attól tartanak, hogy akár teljesen eltűnhet a frankhitel a magyar piacról.
"Nehéz előre modellezni, de azt kiszámítottuk, hogy ha 2004 januárjában bevezették volna ezeket a lépéseket, akkor 15-20 százalékkal lett volna alacsonyabb a hitelkihelyezés" - vázolta fel a sajtóbeszélgetésen Nagy Márton, az MNB szakembere.
Azt a jegybank is elismeri, hogy ezek a lépések természetesen lassították volna a gazdaság növekedését, az elmúlt öt évben átlagosan évi 0,3 százalékkal lett volna alacsonyabb a növekedés. "Ugyanakkor a gazdaság szerkezete sokkal egészségesebb lett volna, kevésbé lenne sérülékeny a magyar gazdaság" - vélekedik Tabák Péter.
Biztos lesznek kiskapuk
Természetesen mint minden más szabályozásnak, ennek is biztosan lesznek kiskapui - ismerik el a jegybank szakértői. Elképzelhető például, hogy a jövőben megélénkül majd a külföldi hitelfelvétel, ugyanis a külföldi pénzintézetekre csak akkor vonatkozna a szabály, ha magyarországi fióktelepként működnének.
Mivel a javaslat csak a háztartásokra vonatkozna, ezért egy újabb lehetséges kibúvó is adódik: azt elismeri Tabák Péter is, hogy a magyar társadalom egy rétegében elég nehezen különválasztható például a vállalati- és a magánszféra.
"Minden szabályt ki lehet játszani, de a kijátszás mértéke a lényeges. A szabályozást fokozatosan kell majd az igényekhez és a kockázatokhoz igazítani" - mondta el Tabák Péter. A jegybank szakembere abban bízik, hogy a lakossági devizahitelezés területéről a bankok jelentősebb összeget csoportosítanak majd át a vállalati hitelezésbe, azaz könnyebbé válik a cégek finanszírozása.
Mi lesz így a bankokkal?
Természetesen adódik a kérdés, hogy a háztartási hitelezés visszaesése milyen hatással lenne a magyar bankrendszerre, hiszen nem biztos, hogy egy kisebb piacon is ugyanennyi cég megélne.
"Nehéz megmondani, pontosan milyen lenne a szabályozás hatása a bankrendszerre, mindenesetre növekedési kilátásokkal nem számolunk a következő egy-két évben. Arra számítunk, hogy a forinthitelek kerülhetnek előtérbe, az utóbbi hónapokban már megfigyelhető volt a forint- és devizaalapú hitelek kamatainak közeledése" - jósolja Tabák Péter.
Emellett a bankok piacán a tervek szerint kialakulhatna egy élesebb verseny is, hiszen minél alacsonyabb kamattal kínálna egy cég hitelt, annál nagyobb volument helyezhetne ki.
A mostani javaslat mellett az MNB továbbra is szorgalmazza a pozitív adóslista létrehozását, hiszen szerintük a bankoknak szükségük van további információkra az ügyfelek törlesztési képességét illetően. A sajtóbeszélgetésen az is elhangzott, hogy a jegybank elnöke a múlt héten küldte el a javaslatot a pénzügyminiszternek, egyelőre tanulmányozza a részleteket a minisztérium.
Beke Károly
