Az új mutató a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont forint források és az egyévesnél hosszabb hátralévő lejáratú lakossági forint jelzáloghitelek nettó állományának hányadosaként számítandó ki.
A JMM bevezetése csökkenti a lejárati idő eltéréséből eredő kockázatot, mivel a bankok számára hosszú lejáratú értékpapírok kibocsátását írja elő, amelyek főként jelzáloglevek formájában jelenhetnek meg a tőkepiacon. A JMM-re vonatkozó minimális elvárt szint 15 százalék lesz, azaz a jelzáloghiteleket legalább 15 százalékban hosszú forrásoknak kell majd finanszírozniuk.
Az MTI-hez eljuttatott közleményében az MNB hangsúlyozta, hogy a deviza alapú fogyasztói jelzáloghitelek forintosítása következtében jelentősen javult az ország és a pénzügyi rendszer stabilitása, mert az árfolyamkockázat már nem terheli többé a fogyasztókat és áttételesen a bankszektort sem. A forintosítás mellékhatásaként azonban a bankrendszerben számottevő likviditási kockázatok jelennek meg, mivel a forintra konvertálódó jelzáloghitelek túlnyomó többsége 10 évnél hosszabb hátralévő futamidejű, miközben a bankrendszer forint forrásai - jellemzően betétek formájában - éven belüli lejáratúak.
A lejárati eltérés és ezzel a likviditási kockázat csökkentésére törekszik az új mutató előírásával az MNB, a jövő októberi indulással pedig elegendő felkészülési időt biztosít a bankrendszernek. Ez idő alatt a jelzálogbankkal nem rendelkező intézmények számos új jelzálogbankot alapítanak majd. Az új szabályozás hatására az MNB előzetes becslése szerint mintegy 300 milliárd forintnyi új jelzáloglevél kibocsátása várható, amelyeket elsősorban intézményi befektetők, pénzügyi intézmények vásárolnak majd meg.
A tervezett új rendeletről az MNB egyeztetett az Európai Központi Bankkal (EKB) és a piaci szereplőkkel is. Ezek hatására a gördülékeny alkalmazás érdekében több észrevételt is beépített a szabályozásba - derül ki a jegybank közleményéből. Az MNB rendeletének szövege várhatóan még ebben a hónapban megjelenik a Magyar Közlönyben.
MTI
