Mint Giulio Tremonti leszögezte, ezt a tervezetet - egyfajta minimálisan betartandó szabályrendszert - a 20 fejlett és gyorsan fejlődő országból álló G20 áprilisi londoni tanácskozása elé terjesztik, majd pedig a G7-ből, valamint Oroszországból álló G8 júliusi olaszországi állam- és kormányfői tanácskozásán is bemutatják. "Ez a szabályozás nem korlátozódik majd kizárólag a pénzpiacokra" - közölte.
A G7-ek pénzügyminisztereinek és jegybanki elnökeinek tanácskozásán elfogadott záródokumentum úgy fogalmaz, hogy a résztvevő országok (az Egyesült Államok, Japán, Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Kanada) "legfontosabb prioritásuknak" tartják a világgazdaság és a pénzpiacok stabilizálását. A szöveg szerint a nemzetközi pénzügyi rendszer sürgős reformjára van szükség, mert a válság különösen kiemelte ez utóbbi "mélyreható gyengeségeit".
Miközben az elmúlt hetekben számos bírálat érte az amerikai és a francia kormányt a hazai gazdaságot védő elképzeléseik miatt, a tanácskozás résztvevői kötelezettséget vállaltak, hogy nem engednek teret a protekcionizmusnak, s kiálltak a világkereskedelem liberalizálásáról szóló tárgyalások, az úgynevezett dohai forduló gyors és ambiciózus lezárása mellett is. Ez utóbbi tárgyalássorozat már hosszú ideje holtvágányon vesztegel.
A mostani tanácskozás volt az új amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner első nemzetközi bemutatkozása. Ő közölte: az Egyesült Államok együtt dolgozik majd a G7 és a G20 többi országával, hogy egyetértésre jussanak a nemzetközi gazdasági válság miatt meghozandó reformokról. A francia gazdasági miniszter, Christine Lagarde pedig arról beszélt, hogy a tanácskozáson a protekcionizmus kérdésköréről tárgyalva a résztvevők nem vádoltak konkrétan egyetlen országot, egyetlen gazdaságélénkítő tervet sem. Még ezt megelőzően pedig leszögezte: a francia autóipar megsegítését célzó párizsi elképzelés nem protekcionista, s így Franciaország a különböző bírálatok kapcsán "nem érzi magát különösebben érintve".
