Kiemelte: "szeretnénk, ha az eddigi meghatározó tulajdonosok maradnának, a kisrészvényeseknek vételi ajánlatot teszünk". Az új stratégia szavai szerint január-februárra készül el. Hozzátette: a kormánnyal együttműködve ösztönzőrendszert dolgoznak ki a vállalkozásoknak, hogy olyan cégek kerüljenek a tőzsdére, amelyek tartósan ott is maradnak, és forgalmat generálhatnak.
A hazai vállalatok finanszírozását javítani kell, a finanszírozás egyik lába lehet a hitel, ezen a piacon már számos intézkedést hozott az állam és az MNB; a másik lehetőség pedig a tőkepiac, ezt kell most építeni - mondta az MNB alelnöke.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy a jegybank a hitelpiac vagy tőkepiac dominanciája helyett a diverzifikációt tartja jó megoldásnak. Az MNB-nek éppen azért volt fontos meghatározó tulajdonrészt szereznie a BÉT-ben, mert csak így tudja megfelelően szabályozni a tőkepiacot - tette hozzá.
Nagy Márton kifejtette: részvényenként 3550 forintért, vagyis összesen 13,2 milliárd forintért veszi meg a CEESEG AG és az Österreichische Kontrollbank 68,8 százalékos részesedését az MNB. Az adásvételi szerződést múlt héten pénteken, november 20-án írták alá. Elmondta: nemzetközileg elismert tanácsadócég értékelése alapján határozták meg a vételárat, a tranzakció december közepén fejeződhet be, most a GVH engedélyeztetése zajlik. Hangsúlyozta: a magyarországi tőkepiac gyenge, a magyar részvénypiac kapitalizációja csupán a hazai GDP 18 százaléka, nemzetközi összehasonlításban igen alacsonynak mondható.
Ezzel párhuzamosan a tőzsdére lépő új cégek száma, az tőzsdei kibocsátások száma alacsony, évente 2-3 darab új részvény kerül a börzére, ennél sokkal több cég válik közép- és nagyvállalattá, tőzsdeképessé, de mégsem lépnek be a BÉT-re. Ráadásul a tőzsdei forgalom az elmúlt években jelentősen csökkent, 2010-2014 között mintegy 70 százalékkal, ezt a tendenciát is meg kell állítani szavai szerint.
A vásárlók a budapesti tőzsdén túlnyomórészt külföldiek, a kereslet túlsúlyát külföldi intézményi szereplők adják, holott a cél az lenne, hogy a hazai megtakarításokat áttereljék a hazai tőzsdére, a magyarországi cégek finanszírozására - jegyezte meg.
Nagy Márton arról is szólt, hogy a kormány segítségével ösztönző rendszert dolgoz ki az MNB, hogy minél több cég menjen a BÉT-re. Ennek érdekében új szekciókat létrehoznak a BÉT-en, például a tőzsdeképes középcégeknek. Az alelnök szerint jelentősen bővíteni kell a tőzsde szolgáltatásait, segíteni kell a cégeket a tőzsdére lépésben, de ott tartásában is.
Nagy Márton szerint a BÉT-nek "globális kapcsolati hálót" is létre kell hoznia, szövetségesekre van szüksége a régióban és Európában is. Emellett el kellene érni, hogy az intézményi befektetők és a lakosság elviselhető áron jusson hozzá a pénzügyi szolgáltatásokhoz - mondta Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke. Gerhardt Ferenc szerint a vételi tárgyalások az osztrák eladók készségesen álltak a tranzakcióhoz.
Egy, az MKB értékesítését feszegető kérdésre Nagy Márton azt válaszolta, hogy az MKB 100 százalékának eladását tervezik, az első körben nem lesz tőzsdei bevezetés, a bankot vélhetően több, külföldi vagy belföldi tulajdonos veheti meg. A kérdés az, hogy az új tulajdonos milyen tőkeerős lesz, és milyen árat kínál az MKB-ért, ahogy az is számít, hogy a vevőnek a bankkal kapcsolatos tervei a magyar bankrendszer érdekeit szolgálják - fűzte hozzá.
MTI
