A Pénzügyi Szervezetek Állami Fegyülete immár második alkalommal tette közzé a kényszerértékesítésre kijelölt lakóingatlanokkal kapcsolatos statisztikáját. Mint ismert, 2012-ben negyedévente az érintett lakásállomány 3 százalékát lehet a pénzügyi hitelintézeteknek kényszerértékesítésre jelölni, majd jövőre az arány 4 százalékra, 2014-ben 5 százalékra emelkedik, azt követően pedig teljesen megszűnik ez a rendszer. A márciussal véget érő negyedévben arról számoltunk be, hogy kumuláltan már valamivel több mint 5000 ingatlan tulajdonosa veszítheti el otthonát. Bár ezzel kapcsolatban azt meg kell jegyezni, hogy a már elárverezett ingatlanokról nincsenek statisztikai adatok, illetve még az is kérdés, hogy az érintettek közül hány tulajdonos dönt úgy, hogy az otthonát a Nemzeti Eszközkezelőnek ajánlja fel megvételre.
Majdnem hétezerrel nőtt az érintettek száma három hónap alatt
2012 második negyedévére az év első három hónapjához képest 6988-cal 107 302-re emelkedett a kvóta alapját képező fedezetként megjelölt ingatlanok száma, melyeken már a 90 napot is meghaladó tartozás van. Ennek 3 százaléka, vagyis a maximálisan kényszerértékesítésre kijelölhető ingatlanszám, 3792 mintegy 211-gyel magasabb az előző negyedévinél. Mindebből pedig 3185-t jelöltek már ki kényszerértékesítésre, ami azt eredményezte, hogy összesen 2011. negyedik negyedévétől kumuláltan 8067 késedelemben lévő adós otthonát adhatják el.
A kvóta alapját képező szám emelkedése szemben áll az előző negyedéves változással, amikor a korábbi időszakhoz képest csökkenést mutatott az akkori adat. Ez alapján pedig úgy tűnik, hogy a második negyedévben kevesebb érintett tudta a hitelének átütemezését kérni, megállapodnia a bankkal, vagy épp saját értékesítés révén rendeznie a helyzetet.
Ennek a 107 ezres ingatlanszámnak a 45 százaléka a budapesti, Pest megyei, Borsod, Hajdú és Szabolcs megyei késedelembe esett adósok ingatlanaiből tevődik össze. A legtöbb, 10 ezer fölötti érintett ingatlan Budapesten, illetve Pest megyében található a PSZÁF statisztikája alapján, a harmadik legmagasabb szám pedig Borsod megyéhez kapcsolódik, itt ugyanis 8915 jelzáloggal terhelt ingatlan került veszélybe. A négy megyéből összesen maximum 1625 jelölhető ki kényszerértékesítésre, aminek 60 százalékát már ki is használták, hiszen 961 ingatlan tulajdonosa már biztosan elveszíti az otthonát, ha csak nem fordul az Eszközkezelőhöz. (Bár tulajdonjogát ebben az esetben is elveszíti).
Pest megyében lett a legtöbb új érintett adós
Ha azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes megyékre lebontva mennyi az értékesítésre már kijelölt ingatlanszám, akkor az alábbi szemléltető grafikonunk alapján is látható, hogy előző negyedévhez képest Pest megyében ugrott meg a szám - abszolút értelemben - a legjobban, hiszen 410 után a második negyedévben 457 ingatlant jelöltek kényszerértékesítésre. Hasonló irányú változás történt a megyék többségében, egyedül Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Bács-Kiskun megyében, illetve Budapesten lett kevesebb második negyedévben a kijelölt ingatlanok száma. Utóbbi két esetben azonban gyakorlatilag stagnálásnak nevezhető a változás.
Arányaiban nézve a Vas megyében regisztrált változás tekinthető a legjelentősebbnek, hiszen itt 55-ről 76-ra ugrott második negyedévben a kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok száma, ami 138 százalékos változást jelent. Második legnagyobb arányban, 127 százalékkal Komárom-Esztergom megyében emelkedett az érintett ingatlanok száma: az előző negyedéves 96 után a második negyedévben már 122 jelzálogként bejegyzett ingatlant jelöltek ki eladásra.
Ezekkel szemben a legkedvezőbb változás arányaiban is Szabolcs megyéhez köthető, hiszen a 199-ről 169-re történő csökkenés egy kiemelkedő, 15 százalékos visszaesésnek felel meg.
607 kvóta maradt az országban
A 3792 kijelölhető ingatlanból 607 kvóta, vagyis 16 százalék maradt még kihasználatlanul, míg előző negyedévben ez a szám 630 volt. Grafikonunk a kihasználatlan kvóták arányát szemlélteti az egyes megyékre lebontva az első, illetve második negyedévében, melyen a legszembetűnőbb változás Tolna, Komárom-Esztergom és Somogy megyéhez kötődik. Utóbbi kettő esetében az előző évhez képest lényegesen kevesebb kihasználatlan kvóta maradt a második negyedévben (Komáromban a korábbi 26 százalék után most csak 18 százalék marad, Somogyban pedig szintén 26 után 20 százaléknyi kvóta maradt kihasználatlanul). Tolna megye viszont a "másik irányba mozdult el", hiszen míg az első negyedévben a kvóták 25 százalékát nem használták ki, addig most ennek 32 százalékát, vagyis arányaiban kevesebb ingatlan került kijelölésre kényszerértékeítés céljából.
Székely Sarolta
mfor.hu
