A jövő évi költségvetés benyújtása óta először a Költségvetési Tanács is véleményt mondott a dokumentumról: a 2011. évi növekedést illetően csak minimális az eltérés az előrejelzések között, azonban középtávon a Tanács kevésbé optimista, mint a kormány. Szerintük egyelőre nincs kilátás a Nemzetgazdasági Minisztérium által várt 5 százalékos gazdasági növekedésre, 3 százalék körül megrekedünk a következő években.
Ezért volt szükség a nyugdíjpénzekre
A reáladósság-szabályból levezetendő úgynevezett belső tételekre vonatkozó egyenlegkövetelmény teljesül a költségvetési törvényjavaslat szerint; ennek oka, hogy a javaslat 529 milliárd forintnyi belső bevétellel számol a magánnyugdíj-pénztári tagoknak az állami nyugdíjrendszerbe történő átlépésével összefüggésben. Enélkül a költségvetés a követelménynél mintegy 290 milliárd forinttal kedvezőtlenebb belső egyenleget mutatna - állapítja meg a Költségvetési Tanács elemzése. Ebből rögtön kiderül, miért volt szükség a nyugdíjrendszer ismételt kinyitására, anélkül ugyanis majdnem 300 milliárdos lett volna a lyuk a büdzsében.
"Amennyiben nem valósul meg a kormánynak az az elképzelése, hogy kellően nagyszámú magánnyugdíjpénztári tag átlép az állami nyugdíjrendszerbe, illetve ha az államra ily módon átruházott pénzügyi vagyon nem lesz költségvetési bevételnek tekinthető, akkor a belső tételek egyenlegkövetelménye nem teljesül" - figyelmeztetnek a szervezet munkatársai.
Valószínűleg ennek tudható be, hogy a kormány viszonylag konzervatívan tervezte az átlépők számát. Miközben a nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy akár a tagok 90 százaléka is visszaáramolhat az állami védőernyő alá, a több mint 2500 milliárdos vagyonnak csak az ötödét várják el a visszalépők után. Ezzel az alultervezéssel próbálta bebiztosítani magát az ellen a kormány, hogyha esetleg mégsem lépne át a tagok 90 százaléka.
Nem lesz itt 5 százalékos repesztés
"Makrogazdasági előrejelzésünkben fokozatosan élénkülő külső keresleti környezettel számolunk. Megjegyzendő, hogy továbbra is fennállnak a külső konjunktúra törékenységére vonatkozó – korábban is jelzett – kockázatok" - olvasható a Költségvetési Tanács dokumentumában.
A gazdasági növekedésben a belső kereslet tényezői egyre nagyobb szerepet kapnak az elemzők szerint. Ennek oka, hogy a pénzügyi válság elmúltával és az óvatossági megtakarítások csökkenésével a lakossági fogyasztás bővülni kezd. A személyi jövedelemadó változtatása a rendelkezésre álló reáljövedelmet növeli, de ennek csak egy része jelentkezik fogyasztási keresletként, egy másik része a megtakarításokat, illetve hiteltörlesztéseket emeli.
Összességében a gazdaság növekedése az idei 0,9 százalékról középtávon 3 százalék körüli szintre gyorsulhat - áll az elemzésben. A középtávú előrejelzés sokkal pesszimistább a kormányénál: a Nemzetgazdasági Minisztérium 2013-tól 5 százalék körüli bővüléssel számol, miközben a Költségvetési Tanács szerint nem lesz 3,3 százalék felett a gazdasági növekedés.
400 ezer helyett csak 15 ezer munkahely
A munkapiacon a gazdaság fellendülésével fokozatosan emelkedik a munkaerő-kereslet és a foglalkoztatottak létszáma; a reálbérek növekedése várhatóan elmarad a termelékenység növekedésétől. Az adóváltoztatások elsősorban a munkaintenzitás emelkedését okozzák, a foglalkoztatottságbővítő hatás négy év alatt mintegy 0,5 százalékra (mintegy 15 ezer főre) tehető.
Mindez azt jelenti, hogy a Tanács túlzottnak tartja a kormány előrejelzését, mely szerint 2015-ig 400 ezer új adózó munkahely keletkezik hazánkban. "A törvényjavaslat nem mutatja be kellő részletességgel, hogy a kormány makrogazdasági feltételezéseiből hogyan vezethetők le a költségvetési tervszámok; ez jelentősen korlátozza az átláthatóságot. Vizsgálataink alapján azonban egyértelművé vált, hogy a költségvetés makrogazdasági feltételezései nincsenek teljesen összhangban a költségvetési tervszámokkal" - állapítja meg a Tanács.
Az előrejelzés szerint a válságadók áthárítása a fogyasztókra inflációs nyomást fog okozni, melyet a monetáris politika fokozatosan semlegesít majd.
Beke Károly
mfor.hu
