A nemzetközi hitelminősítő által az egyes nemzeti bankszektorokra kidolgozott országkockázati megítélési rangsor (BICRA) nem azonos a bankokra érvényben tartott egyéni adósi, illetve betéti kockázati besorolásokkal. A BICRA-index az adott országok pénzügyi szektorainak egészét érintő, általános, nemzetgazdasági szintű kockázati tényezőket méri.
A magyar bankrendszer jelenleg a Standard & Poor's BICRA-osztályozásának 6-os kategóriájában van az 1-től (legerősebb) 10-ig (leggyengébb) terjedő skálán. Kelet-Európában vannak a magyarnál gyengébb osztályozású bankrendszerek: Litvánia pénzügyi szektorát az S&P a 7-es, Lettországét a 8-as BICRA-csoportban tartja nyilván.
A magyar bankrendszer osztályozásról kiadott csütörtöki londoni elemzésében a hitelminősítő azt írta: a Magyarországnak nyújtott 25 milliárd dolláros nemzetközi pénzügyi védőcsomag a helyzet stabilizálódását segíti elő, nem a normalizálását.
Ezt az érvet az S&P a magyar szuverén adósosztályzat múlt havi visszaminősítésének indoklásában is használta. A cég akkor a közepes befektetői sávon belül "BBB plusz"-ról "BBB"-re rontotta a magyar adósi besorolást, negatív kilátással.
A bankrendszer osztályozásáról kiadott csütörtöki elemzésben az áll: az S&P a több évi gyors hitelkiáramlási növekedés nyomán magasnak tartja a magyar bankszektor hitelkockázatát. A hitelminősítő szerint a fedezetlen adósnak számító lakossági, valami kis- és középvállalati hitelfelvevők kötelezettség-állományának nagy a devizaadósság-hányada, és ez a devizaadósi kör "még nem ment át a tartós gazdasági lassulás próbáján".
A Standard & Poor's szerint a nem teljesítő - 90 napnyi hátralékot elért - kinnlevőség-hányad, amely a szeptember végi állapot alapján 3,9 százalék volt a vállalati adósi körben és 3,3 százalék a lakossági hitelfelvevők között, középtávon nem tartható, tekintettel arra, hogy a gyors ütemben felépült hitelportfoliók egyre romló működési környezetben érkeznek el a lejárathoz.
A nagyobb piaci részesedésért vívott verseny fokozatosan felhígította a hitelezési normákat, és a növekvő hitelveszteség-tartalékolás nyomást gyakorol a bankok jövedelmezőségére és tőkéjére, áll az S&P elemzésében.
A cég a kedvező tényezők között említi, hogy a magyar bankrendszerben magas a jól körülírt térségi stratégiával bíró nyugat-európai bankcsoportok tulajdonosi aránya, és az anyabankok nagyrészt továbbra is elkötelezettek magyarországi érdekeltségeik mellett.
