A szóban forgó gazdasági bűnügy - amelynek keretében 1500 magyar munkást csempésztek olcsó munkaerőként Németországba, majd illegálisan foglalkoztatták őket a hús- és a fémfeldolgozó iparban - a 2004. április 27-én megindított SoKo-Pannonia és az egy évvel későbbi SoKo-Pannonia-akciók alapja. Ezekben több mint ötven magyar cég ellen indítottak eljárást a német hatóságok azzal a váddal, hogy nem feleltek meg a munkavállalók kiküldetéses foglalkoztatásáról 1989-ben megkötött államközi egyezménynek.
Tóth Boldizsár, a németországi munkaügyi razziák magyar kárvallottjait tömörítő SoKo Munkacsoport vezetője azt mondta: aki törvénytelen eszközökkel szerzett kontingest cége számára, viselnie kell annak következményeit. A Németországban törvényesen, az államköri egyezményben foglaltaknak megfelelően működő cégek azonban továbbra is joggal várják a magyar kormány segítségét jogaik érvényesítésében és érdekeik védelmében.
A GKM háttérintézményében érdeklődésünkre azt mondták: nem tudnak arról, hogy volt munkatársukat korrupció gyanújával letartóztatták - írta a Népszabadság.